„El kell ismerni, hogy Trumptól, magatartásának nyilvánvaló jogellenessége ellenére, bizonyos következetességet nem lehet eltagadni. Csapatával nagyon keményen védi országának nemzeti érdekeit. Mindet: a politikaiakat – Latin-Amerika az Egyesült Államok hátsó udvara –, és gazdaságiakat – adjátok ide nekünk az olajat és a többi természeti kincset!” – mondta.

Medvegyev hozzátette, hogy ezt az álláspontot nem Trump találta ki.

„Samu bácsi fő motivációja mindig egyszerű volt: mások készleteinek megszerzése. Elég csak az aljas, cinikus (Madeleine) Albright asszonyra (volt amerikai külügyminiszterre) gondolni, aki szégyentelenül kijelentette: igazságtalan, hogy Oroszország ilyen gazdagság birtokába jutott. Ezért ezt újra kell osztani. Csakúgy, mint az Ukrajnában található ritkaföldfémeket. Trump éppen ezekre gondolt először” – nyilatkozott a volt elnök és kormányfő.

„Trump ezt nem is titkolja. Mit is mondhatnánk – ez a lex fortissimum, vagyis az erősebb joga.

De akkor mondjuk meg egyenesen a »napfényes Pindosztánból való barátainknak«, hogy most már nincs semmi, amiért akár formálisan is szemrehányást tehetnének országunknak.

Nicolás Maduro és feleségének elfogása még nagyobb gyűlöletet fog szülni a gringók iránt Latin-Amerikában” – fogalmazott. (Pindosztán az Egyesült Államok gúnyneve az orosz szlengben.)

Az európai országoknak a venezuelai eseményekre adott reakcióját a kettős mérce klasszikus példájának nevezte. Úgy vélekedett, hogy „a gyáva és függő euródegeneráltak nagyon szeretnék Washingtonnak minél mélyebben benyalni”, ezért „fecsegnek” a venezuelai demokrácia támogatásáról, egyúttal megpróbálva igazolni a nemzetközi jog megsértését. Medvegyev szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök illegitimitásának kérdését az „európai bolondok” korábban nem vetették fel, ezért „a kijevi bohócnak biztosan nem érdemes ellazulnia”, mert a hivatali ideje rég lejárt.

„Az eltávolítása a legközelebbi jövő kérdése” – vélekedett, hozzátéve, hogy ha valakit drogterjesztésért üldözni lehet, akkor az „a narkópojáca és bandája”.

„A jenkik, akik már létrehoztak egy ilyen »precedenst« Maduróval, megismételhetik mindezt a banderista fattyakkal is” – nyilatkozott.

Medvegyev úgy vélekedett, hogy a caracasi események után „mindenki számára világos, hogy egyetlen olyan ország sem érezheti magát biztonságban, amely valamilyen formában nem tetszik az Egyesült Államoknak”. Közéjük sorolta a Grönland felett ellenőrzést gyakorló Dániát is, és nem zárta ki a „neonáci” (Fridrich) Merz (német kancellár) elrablását sem.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ nem képes befolyásolni az eseményeket.

„Célunk az, hogy megakadályozzuk a globális katasztrófát olyan körülmények között, amikor a visszatartó mechanizmusok nem működnek.

Jelenleg a világ többségét alkotó országok tesznek erőfeszítéseket arra, hogy szembeszálljanak az úgynevezett kollektív Nyugat neokolonialista, imperialista törekvéseivel. A folyamat lassan, de mégis halad előre. És ez óvatos reményt kelt”

– mondta.

Végezetül leszögezte, hogy a mai Oroszország a legjelentősebb nukleáris hatalom, amely képes megvédeni magát és szövetségeseit, és ezt szükség esetén meg is fogja tenni, akár megelőző jelleggel is.

„Így vagy úgy, de manapság a nukleáris fegyverek birtoklása a legjobb garanciája az állam biztonságának” – állította.

Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányos törvényhozási és államépítési bizottságának elnöke vasárnap a Telegram-csatornáján úgy vélekedett, hogy Trump „megtagadta a szuverenitás jogát a nyugati félteke összes országától” és hogy „európai vazallusainak” is fel kell készülniük.

Alekszej Puskov, a orosz felsőház információpolitikai bizottságának elnöke, ugyancsak Telegram-bejegyzésben, úgy vélekedett, hogy „a kulcs ahhoz, hogy megértsük, mi történt Venezuelában, természetesen nem a kábítószer és nem Maduro”, hanem az olajkészletei feletti ellenőrzés megszerzése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a venezuelai elnök elfogása elé időzítették a María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető Nobel-békedíjjal való kitüntetését, ami a venezuelai „rendszerváltás” témáját előbb a világsajtó egyik legfontosabb témájává tette, majd ezt maga Trump is szóba hozta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton felhívta Delcy Rodríguez venezuelai alelnököt, akinek kifejezte szolidaritását a venezuelai néppel szemben elkövetett „fegyveres agresszió” ügyében és közölte, hogy

Moszkva továbbra is támogatni fogja Caracasnak a nemzeti érdekeket és a szuverenitást védő politikáját.

A felek síkra szálltak a további eszkaláció elkerülése és a helyzet tárgyalásos megoldása mellett, valamint kifejezték elkötelezettségüket a kétoldalú átfogó stratégiai partnerség további erősítése mellett.

Lavrov és fehérorosz hivatali partnere, Makszim Rizsenkov szombaton kettőjük telefonbeszélgetése során egyhangúlag elítélte az Egyesült Államok által „egy szuverén állam ellen, a nemzetközi jogi normák megsértésével elkövetett agressziót”. A két tárcavezető hangsúlyozta, hogy Maduro elnököt és feleségét feltétel nélkül és haladéktalanul szabadon kell bocsátani, vissza kell engedni az ország fővárosába, és vissza kell helyezni posztjára az államfőt. A felek kiemelték annak fontosságát, hogy a nemzetközi joggal összhangban, párbeszéd útján mielőbb megteremtsék a venezuelai helyzet rendezésének feltételeit.

Az orosz külügyminisztérium a szombat este a Telegram-csatornáján közzétett közleményben sürgette az amerikai vezetéstől Maduro és felesége szabadon bocsátásását.