Infostart.hu
eur:
357.4
usd:
307.15
bux:
129728.5
2026. május 25. hétfő Orbán
Donald Trump amerikai elnök integet a marylandi Andrews légitámaszponton, mielőtt az alaszkai fővárosba, Anchorage-ba, az orosz-amerikai csúcstalálkozóra indul 2025. augusztus 15-én. Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai háború rendezéséről tanácskozik augusztus 15-én az anchorage-i Elmendorf-Richardson katonai bázison.
Nyitókép: MTI/AP/Luis M. Alvarez

Donald Trump Nagy-Britanniában: Vlagyimir Putyin igencsak cserbenhagyott

Az amerikai elnök és a brit kormányfő egyaránt kifogásolta azt is, hogy egyes országok még mindig vásárolnak olajat Oroszországtól.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok szorosan együttműködik a globális konfliktusok megoldásában.

Starmer és Donald Trump amerikai elnök, aki csütörtökön, kétnapos nagy-britanniai állami látogatásának végén tárgyalt és közös sajtóértekezletet tartott a brit kormányfővel, nem értett ugyanakkor egyet a palesztin államiság elismerésének kérdésében.

Trump kijelentette, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök "komoly csalódást" okozott neki az ukrajnai konfliktus megoldásának ügyében.

Az amerikai elnök és a brit kormányfő egyaránt kifogásolta azt is, hogy egyes országok még mindig vásárolnak olajat Oroszországtól.

Donald Trump hivatalosan a brit uralkodó, III. Károly király vendégeként töltött el két napot a London nyugati határában fekvő ősi királyi rezidencián, Windsorban.

Csütörtök délután innen helikopterrel a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciájára, Chequersbe utazott és kétoldalú csúcstalálkozót tartott Starmerrel.

Az ezt követő közös sajtóértekezleten a brit kormányfő úgy fogalmazott: Putyin legutóbbi cselekedetei - a dróntámadások, illetve a NATO-légtér nemrégiben észlelt példátlan mértékű megsértése Lengyelországban - nem arra vallanak, hogy az orosz elnök békére törekedne Ukrajnában.

Ugyanerről a kérdésről Trump kijelentette:

hivatalba lépése óta az Egyesült Államok hét háborút "oldott meg",

olyan háborúkat, amelyekről korábban azt tartották, hogy "megoldhatatlanok" és tárgyalni sem lehet róluk.

Az amerikai elnök nem nevezte meg ezeket a háborúkat. Kijelentette ugyanakkor: az orosz elnökhöz fűződő viszonya alapján úgy gondolta, hogy az ukrajnai konfliktus megoldása lesz ezek közül a legkönnyebb.

"Putyin azonban igencsak cserbenhagyott" - fogalmazott Donald Trump a brit kormányfővel tartott csütörtöki sajtóértekezletén.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna ügyében milyen további lépéseket tervez, Trump megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy ha a háború kitörésének idején ő lett volna az amerikai elnök, "a konfliktus el sem kezdődött volna".

Hozzátette: az ukrajnai háború nem érinti az Egyesült Államokat, de ő személyes kötelezettségének tartja, hogy elérje ennek a háborúnak a befejezését is.

Az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozásának lehetőségére vonatkozó kérdésre a munkáspárti brit miniszterelnök azt mondta: "van egy-két európai ország", amelyik még mindig túlságosan függ az orosz olajszállításoktól, és nekik "érdemes lenne újból megvizsgálniuk ezt az ügyet".

Trump ugyanerre a kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:

ha a nyersolaj ára csökken, Putyinnak nem marad más választása, mint az, hogy "kiszálljon" az ukrajnai háborúból.

Az amerikai elnök hozzátette: hajlandó további lépésekre, "de nem úgy, hogy azok, akikért küzdök, közben olajat vásárolnak Oroszországtól".

Egyéb kérdések

Arra a kérdésre, hogy a palesztin államiság elismerését célzó brit tervről mi a véleménye, Trump úgy fogalmazott, hogy ő az elsődlegesen elérendő feladatnak a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet által az Izrael ellen 2023 októberében elkövetett terrortámadás során elhurcolt túszok azonnali szabadon engedését tartja.

Hozzátette: 2023. október 7-e, a Hamász támadásának időpontja az emberiség egyetemes történetének egyik legsötétebb napja volt.

Az amerikai elnök kijelentette azt is, hogy a palesztin államiság elismerésének terve "azon csekély számú ügyek egyike", amelyekben nem ért egyet a brit miniszterelnökkel.

Keir Starmer július végén jelentette be, hogy Nagy-Britannia az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésszaka előtt hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot, ha az izraeli kormány addig nem hirdet tűzszünetet a Gázai övezetben, nem tesz érdemi lépéseket a Gázában kialakult "rettenetes állapotok" megszüntetésére, nem teszi egyértelművé, hogy tartózkodik ciszjordániai területek annektálásától, és nem kötelezi el magát egy olyan hosszú távú békefolyamat mellett, amely elvezet a kétállami megoldáshoz.

A csütörtöki sajtótájékoztatón Donald Trump kijelentette: elnökségének kezdete óta az amerikai gazdaságba 17 ezer milliárd dollár új befektetés érkezett, és az Egyesült Államok jelenleg a világ "gazdasági szupersztárja".

Hozzátette: hivatali elődje, Joe Biden elnökségének idején összesen nem érkezett ezermilliárd dollárnyi befektetés az amerikai gazdaságba.

Trump másodszor járt Nagy-Britanniában állami látogatáson, vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként. Ez példátlan a két ország kapcsolatainak történetében, mivel eddig nem fordult elő, hogy ugyanazt az amerikai elnököt kétszer is állami látogatásra invitálják Nagy-Britanniába. Donald Trump hivatalos angliai programja a brit kormányfővel rendezett csütörtöki csúcstalálkozóval és az utána tartott közös sajtóértekezlettel befejeződött.

Címlapról ajánljuk

Széles körű fizetéscsökkentést jelentett be Magyar Péter

Radikálisan csökken a miniszterelnök, a miniszterek, az országgyűlési képviselők, a polgármesterek, valamint az állami vállalatok vezetőinek fizetése – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Harapófogóban van az MNB – Kitart még a türelem?

Harapófogóban van az MNB – Kitart még a türelem?

Nagy dilemmában van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülés előtt. Egyrészt egyre inkább úgy tűnik, hogy tartós a forint választások után látott erősödése, az infláció pedig a jegybanki cél alatt van hónapok óta. Másrészt viszont a nemzetközi színtéren fokozódnak az inflációs kockázatok, a Hormuzi-szoros lassan három hónapja le van zárva, és nincs is kilátás a közel-keleti békére.Ráadásul a jegybankon egyre nagyobb a nyomás az exportáló vállalatok oldaláról is, akik rosszabbul járnak az erős forinttal. A keddi kamatdöntésen az lesz a fő kérdés, hogy a jelenlegi kedvező helyzet vagy a borús kilátások esnek erősebben a latba. A Portfolio által megkérdezett szakértők is megosztottak, a többség a 6,25%-os alapkamat tartására számít, de vannak olyanok, akik szerint beadja a derekát a Monetáris Tanács és csökkenti az irányadó rátát. Júniusra viszont a szakemberek többsége már egyértelműen kamatvágással számol.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×