Infostart.hu
eur:
355.6
usd:
308.25
bux:
134166.41
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Citromból elem: egyrészt működik, másrészt miután lemerül, gyorsan lebomlik
Nyitókép: Wikimedia Commons

Ez lehet a megoldás az akkumulátorok újrahasznosítására?

Egy kedvelt középiskolás kísérletben egy citrom és a beleszúrt rézdrótok képesek működtetni egy villanykörtét. Kanadai kutatók ezt az ötletet fejlesztették tovább, és egy olyan elemet készítettek, amelyre teljesen ráillik a zöld, környezetbarát jelző.

Az energiát adó elemekkel kapcsolatban nem feltétlenül a környezetvédelem jut az ember eszébe, legalábbis amiatt, hogy ezek elektródái gyakran nehézfémekből készülnek, és ahogy a szemétbe kerülésük után lebomlanak, szennyezik a talajt és a közeli vízkészleteket. A kutatók ezért könnyebben lebomló magnéziummal és molibdénnel helyettesítették ezeket a káros összetevőket. Korábbi tanulmányok azonban kimutatták, hogy a magnézium alapú biológiailag lebomló elemek/akkumulátorok teljesítménye alacsonyabb, mint a hagyományos akkumulátoroké – írta a hvg.hu.

A kanadai McGill Egyetem egyik kutatóintézetének (Trottier Institute for Sustainability in Engineering and Design, TISED) a szakemberei ezért mást utat kerestek. Az elektrolitot zselatinból készítették, amihez – az említett középiskolás kísérletből merítve az ötlet – természetes savakat, citromsavat vagy tejsavat adtak. Ez a savas közeg segít lebontani a magnézium‑elektródára rakódó réteget, ami korábban fékezte az akkumulátor működését. Összességében tehát az új vegyület javította az akkumulátor feszültségét és élettartamát.

Miután a kutatók feloldották a savat a zselatin elektrolitban, a kirigami, azaz a papír háromdimenziós hajtogatásának és vágásának japán művészete által ihletett mintázat szerint vágták ki az energiaadót.

Ez lehetővé tette, hogy az akár 80 százalékkal is megnyúljon az eredeti hosszához képest, miközben stabil feszültséget tartott fenn, azaz nem romlott az áramtermelés.

A kutatók egy egyszerű nyomásérzékelős viselhető eszközön tesztelték a prototípust, és az 1 x 1 centiméteres elem gond nélkül ellátta árammal az eszközt. A kapocsfeszültsége ugyan csak 1,3 V volt, ami kicsit alacsonyabb, mint egy szabványos AA elemé (1,5 V), de azért elegendőnek bizonyult a kis fogyasztású eszközhöz. Miután lemerült, laboratóriumi körülmények között sós‑oldatban hagyták lebomlani: a zselatin‑elektrolit és a magnézium‑elektróda mintegy két hónap alatt teljesen lebomlott.

Bár még csak prototípusról van szó, az eredmények biztatók. A kutatócsoport jelenleg ipari partnereket keres a fejlesztés folytatásához.

Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Magyar Péter megszólalt a vendégmunkások ügyében

Magyar Péter megszólalt a vendégmunkások ügyében

A Master Good Csoport 350 milliárd forintos beruházása kerülhet veszélybe a vendégmunkásokat érintő szigorítások miatt – figyelmeztetett Bárány László ügyvezető igazgató, aki szerint a mintegy 3000 új dolgozót igénylő fejlesztéshez nem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő. Magyar Péter miniszterelnök élesen bírálta a vállalat álláspontját, arra hivatkozva, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani. A kormányfő szerint a 25,5 milliárd forintos adózott eredményt elérő vállalatnak a nyereségéből kellene bérfejlesztést finanszíroznia. Az ügy rávilágít a hazai munkaerőhiány kezelésének alapvető dilemmájára: a külföldi dolgozók bevonása vagy a magasabb bérek jelentik-e a megoldást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×