Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
321.48
bux:
128030.58
2026. április 9. csütörtök Erhard
Letartóztatták és az USA-ba vitték a venezuelai elnököt, Nicolás Madurot.
Nyitókép: X / Ritam English

Éles belpolitikai vita robban ki Berlinben Venezueláról

Óvatosan nyilatkozva „komplexnek” nevezte az amerikai katonai beavatkozás után kialakult venezuelai helyzetet a német kancellárt, akihez csatlakozott a külügyminisztere, Johann Wadephul is. A koalíciós partner szociáldemokraták, és legfőképp az ellenzéki Zöldek ugyanakkor a nemzetközi jog megsértésével vádolták az Egyesült Államokat.

Ami a kancellár óvatosságát illeti, a hétvégi események utáni első rövid nyilatkozatában azt emelte ki, hogy Nicolás Maduro romba döntötte országát. Hangsúlyozta, hogy Venezuelát mielőbb megválasztott legitim kormánynak kell vezetnie.

Berlinnek ugyanakkor időre van szüksége annak eldöntéséhez, hogy jogosnak tartja-e az amerikai beavatkozást

– idézte a ZDF Merzet.

Hasonlóan nyilatkozott kereszténydemokrata külügyminisztere, Johann Wadephul is, aki egyidejűleg igyekezett védelmébe venni a kancellárt az őt ért ellenzéki bírálatok miatt. Szerinte Merznek teljes mértékben igaza volt abban, hogy a helyzet rendkívül összetett. „Annak megítéléshez valóban számos szempontot kell figyelembe vennünk” – fogalmazott a külügyi tárca vezetője.

Wadephul hangsúlyozta, hogy Maduro törvénytelen rezsim élén állt. Utalt arra, hogy az ENSZ is rendkívül kritikusnak ítélte a venezuelai emberi jogi helyzetet, és a Nemzetközi Büntetőbíróság is eljárást folytat az ország ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok geopolitikai érdekei is szerepet játszottak a támadásban.

A miniszter szerint Berlin ugyanakkor elvárja az Egyesült Államoktól, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, és adjon magyarázatot arra, hogy a katonai fellépés milyen alapon történt.

Jóval élesebben fogalmazott a konzervatív pártok koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD. Lars Klingbeil pártelnök, egyben alkancellár az ARD közszolgálati médium által ismertetett nyilatkozatában elítélte Madurót, aki „egy autoriter rezsim vezetőjeként erőszakkal és elnyomással ragaszkodott a hatalomhoz”. Ez azonban nem lehet indok arra, hogy figyelmen kívül hagyják a nemzet közi jogot, ami az Egyesült Államokra is vonatkozik – hangsúlyozta az SPD vezetője.

Még egyértelműbben nyilatkozott a történtek kapcsán a párt parlamenti csoportjának külpolitikai szóvivője. Adis Ahmetovic szerint a nemzetközi rendben rendkívül veszélyes változás történt, ami magát a nemzetközi jogot „silány alkuvá” teheti. A szóvivő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy

az amerikai beavatkozás másokat is „utánzásra” ösztönözhet.

A ellenzéki Zöldek pártjának vezetői a nemzetközi jog egyértelmű megsértéseként ítélték el az amerikai katonai beavatkozást. Maduro valóban egy zsarnoki diktatórikus rezsim élén állt, ami azonban nem igazolhatja az Egyesült Államok katonai akcióját – értékelte a párt

Az ugyancsak ellenzéki Baloldal Párja szerint a történtek nyomán olyan világ alakulhat ki, amelyben a „nagyon nagy” országok, Oroszország, az Egyesült Államok és talán Kína is a szomszédos államokat befolyási övezetüknek tekinthetik. Példaként hozta fel Ukrajnát, illetve Venezuelát és „talán hamarosan” Grönlandot is. Európának meg kell akadályoznia ezt – hangsúlyozta nyilatkozatában a párt.

Az ellenzék legerősebb, egyben a CDU/CSU mögött Németország második legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja, az AfD egyelőre nem foglalt állást a történtek kapcsán.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a kormány válságkezelő üzemmódban működik

Az energetikai és gazdasági válság kezelésére készül a kormány – erről beszélt Orbán Viktor az Indexnek adott interjújában, aki szerint Magyarország a háború kitörése óta válságkezelő üzemmódban működik, és ez várhatóan 2026-ban, sőt akár 2027-ben is így maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.04.10. péntek, 18:00
Nagy Attila
a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×