Infostart.hu
eur:
379.35
usd:
321.7
bux:
131466.95
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Letartóztatták és az USA-ba vitték a venezuelai elnököt, Nicolás Madurot.
Nyitókép: X / Ritam English

Éles belpolitikai vita robban ki Berlinben Venezueláról

Óvatosan nyilatkozva „komplexnek” nevezte az amerikai katonai beavatkozás után kialakult venezuelai helyzetet a német kancellárt, akihez csatlakozott a külügyminisztere, Johann Wadephul is. A koalíciós partner szociáldemokraták, és legfőképp az ellenzéki Zöldek ugyanakkor a nemzetközi jog megsértésével vádolták az Egyesült Államokat.

Ami a kancellár óvatosságát illeti, a hétvégi események utáni első rövid nyilatkozatában azt emelte ki, hogy Nicolás Maduro romba döntötte országát. Hangsúlyozta, hogy Venezuelát mielőbb megválasztott legitim kormánynak kell vezetnie.

Berlinnek ugyanakkor időre van szüksége annak eldöntéséhez, hogy jogosnak tartja-e az amerikai beavatkozást

– idézte a ZDF Merzet.

Hasonlóan nyilatkozott kereszténydemokrata külügyminisztere, Johann Wadephul is, aki egyidejűleg igyekezett védelmébe venni a kancellárt az őt ért ellenzéki bírálatok miatt. Szerinte Merznek teljes mértékben igaza volt abban, hogy a helyzet rendkívül összetett. „Annak megítéléshez valóban számos szempontot kell figyelembe vennünk” – fogalmazott a külügyi tárca vezetője.

Wadephul hangsúlyozta, hogy Maduro törvénytelen rezsim élén állt. Utalt arra, hogy az ENSZ is rendkívül kritikusnak ítélte a venezuelai emberi jogi helyzetet, és a Nemzetközi Büntetőbíróság is eljárást folytat az ország ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok geopolitikai érdekei is szerepet játszottak a támadásban.

A miniszter szerint Berlin ugyanakkor elvárja az Egyesült Államoktól, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, és adjon magyarázatot arra, hogy a katonai fellépés milyen alapon történt.

Jóval élesebben fogalmazott a konzervatív pártok koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD. Lars Klingbeil pártelnök, egyben alkancellár az ARD közszolgálati médium által ismertetett nyilatkozatában elítélte Madurót, aki „egy autoriter rezsim vezetőjeként erőszakkal és elnyomással ragaszkodott a hatalomhoz”. Ez azonban nem lehet indok arra, hogy figyelmen kívül hagyják a nemzet közi jogot, ami az Egyesült Államokra is vonatkozik – hangsúlyozta az SPD vezetője.

Még egyértelműbben nyilatkozott a történtek kapcsán a párt parlamenti csoportjának külpolitikai szóvivője. Adis Ahmetovic szerint a nemzetközi rendben rendkívül veszélyes változás történt, ami magát a nemzetközi jogot „silány alkuvá” teheti. A szóvivő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy

az amerikai beavatkozás másokat is „utánzásra” ösztönözhet.

A ellenzéki Zöldek pártjának vezetői a nemzetközi jog egyértelmű megsértéseként ítélték el az amerikai katonai beavatkozást. Maduro valóban egy zsarnoki diktatórikus rezsim élén állt, ami azonban nem igazolhatja az Egyesült Államok katonai akcióját – értékelte a párt

Az ugyancsak ellenzéki Baloldal Párja szerint a történtek nyomán olyan világ alakulhat ki, amelyben a „nagyon nagy” országok, Oroszország, az Egyesült Államok és talán Kína is a szomszédos államokat befolyási övezetüknek tekinthetik. Példaként hozta fel Ukrajnát, illetve Venezuelát és „talán hamarosan” Grönlandot is. Európának meg kell akadályoznia ezt – hangsúlyozta nyilatkozatában a párt.

Az ellenzék legerősebb, egyben a CDU/CSU mögött Németország második legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja, az AfD egyelőre nem foglalt állást a történtek kapcsán.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×