António Guterres ENSZ-főtitkár az után szólalt meg, hogy Izrael a vártnál korábban megindította csapatait Gázaváros elfoglalására. „Létfontosságú az azonnali tűzszünet Gázában, mert a város elleni katonai akció elkerülhetetlenül tömeges pusztulást hoz” – mondta António Guterres, aki emellett felszólította a Hamászt az ötven izraeli túsz feltétel nélküli hazajuttatására, még akkor is ha már feltételezhetően a többségük nem is él.

Izrael közben 60 ezer tartalékost mozgósított – a katonák kimerültségéről, mentális panaszairól és öngyilkosságokról érkező hírek közepette –, és a politikai vezetés szerdán közölte, hogy a megbízott katonai csapatok ellenőrzik a Gázai övezet legnagyobb városának külkerületeit. Gázavárost a hadsereg egyik illetékese „a Hamász melegágyának nevezte”, és azt mondta: elfoglalásával „leválasztják” a lakosságot a terrorszervezetről.

A gyakorlatban azonban a művelet további palesztin lakosok elűzésével járhat, míg izraeli biztonsági tisztviselők attól tartanak, hogy a túszok életét kockáztatják. A Netanjahu-kormány azonban hajthatatlan, Izrael a Gázai övezet területének mintegy 75 százalékát ellenőrzi. A Hamász szerint Izrael lépései figyelmen kívül hagyják a közvetítők munkáját, miközben ők elfogadtak egy hatvan napos tűzszüneti és fogolycserét magában foglaló javaslatot.

Emmanuel Macron francia elnök is a hadművelet azonnali leállítását sürgette, és „nemzetközi stabilizációs missziót” javasolt Gázába. A francia államfő szerint az offenzíva „katasztrófához vezetne mindkét nép számára”. Franciaország Jordániával és Egyiptommal közösen dolgozna ki egy rendezési tervet, amely Emmanuel Macron szerint

a Palesztin Hatóság szerepének erősítésére és a humanitárius segélyek nagyarányú bejuttatására épülne.

A francia elnök és Benjamin Netanjahu között azonban feszült a viszony. Az izraeli kormányfő azzal vádolta Emmanuel Macront, hogy antiszemitizmust szít azzal, hogy Párizs bejelentette a palesztin állam elismerését, amire egyébként más országok is készülnek.

Bírálatok érkeztek Jordániából és Berlinből is. Ajman Szafadi jordán külügyminiszter Moszkvában azt mondta: Izrael politikája „mészárlást és éhezést” hoz Gázába, és megsemmisíti a béke minden esélyét. A német kormány szerint pedig egyre kevésbé érthető, hogyan vezethet a katonai eszkaláció a túszok szabadon engedéséhez vagy tűzszünethez.

Közben egy másik fronton is bírálatok özönét váltotta ki az izraeli kormány. A kabinet ugyanis jóváhagyta az úgynevezett E1 zsidó telep építését a nemzetközi jog szerint megszállt másik palesztin területen, Ciszjordániában.

A több ezer otthon építése a vádak szerint feldarabolja a palesztin területeket, és azt jelenti: Izrael lépéseket tesz, hogy „megölje” a jövőben egy palesztin állam létrehozásának lehetőségét.

Jeruzsálem 3400 otthont akar építeni az E1 vagy más néven Kelet–1 övezetben és további 350-et egy Hebron melletti zsidó telepen. A Ciszjordániát két részre szakító és az arab többségű Kelet-Jeruzsálemet is elszigetelő projektet a külföldön sokat bírált Bezalel Szmotrics nacionalista pénzügyminiszter forszírozza.

Ciszjordániában félmillió zsidó telepes él az izraeli hadsereg védelme alatt. A projektet amerikai illetékesek is bírálták, az ENSZ szerint pedig létében fenyegeti a „kétállami megoldást”.

(A nyitóképen: egy több mint 200 palesztin menekült családot elszállásoló tábor egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahban 2025. augusztus 21-én.)