Los Angeles polgármestere szerint Donald Trump amerikai elnök provokálta ki a helyzetet, amikor szövetségi jogkör alá vonta és az utcákra küldte a Nemzeti Gárdát. Trump szerint viszont a város már porig égett volna, ha nem lép fel.

A metropolisz néhány negyedében dühös, és gyakran külföldi zászlókat lengető, káromkodó tüntetők csaptak össze a rendőrökkel – akik Kalifornia – és nem a szövetségi állam alkalmazottai. Egyes tiltakozók szerint „velük nincs bajuk”, de mégis, ők voltak a harag legfőbb céltáblái, amiért

a szövetségi Bevándorlási és Vámhatóság állítólagos illegális migránsokat és bűnözőket fogott el a városban, hogy kitoloncolja őket.

Azután, hogy Donald Trump elnök a helyi demokrata kormányzóval szembemenve az utcákra küldte a kaliforniai Nemzeti Gárda egységeit és példátlan módon 700 tengerészgyalogost is, Karen Bass polgármester este 8 és reggel 6 óra között kijárási tilalmat hirdetett – szavai szerint azért, hogy „megfékezzék a vandalizmust és a fosztogatást”.

Ezzel elismerte, hogy a városban már nemcsak a Trump-kormányzat politikája ellen tüntetnek, de – szavai szerint – „átléptünk egy határt”, mivel hétfőn este 23 vállalkozást fosztottak ki, „mindent elleptek a falfirkák” és „jelentős kár keletkezett az ingatlanokban”. A falakon sok obszcén felirat jelent meg, amelyek céltáblája főleg az ICE, az állítólagos külföldi bűnözőket illetve illegális migránsokat begyűjtő bevándorlási hatóság. Az ügynökség azt mondta, hogy naponta 2 ezer, a bevándorlási törvényeket megsértő embert tartóztat le.

Jim McDonnel, Los Angeles-i rendőrfőnök közben azzal vette védelmébe a kijárási tilalmat, hogy az „életeket ment meg”, mivel elterjedt „a jogsértő és veszélyes viselkedés”. Csak kedden 197 embert tartóztattak le – írta a Sky News.

A könnygázt bevető rendőrök azonban több tüntetőt és újságírókat is gumilövedékekkel lőttek meg, köztük a konzervatív New York Post fotósát, miközben a liberális CNN stábját őrizetbe vették és elvezették.

A kijárási tilalom nem vonatkozik majd a munkahelyükre tartó emberekre, a hajléktalanokra, az akkreditált újságírókra, a közbiztonsági alkalmazottakra és a mentőkre. A tiltás a kiterjedt város ama központi, egy négyzetmérföldes részén lesz érvényben, ahol péntek óta tüntetések és zavargások folynak (a város teljes területe ennek 500-szorosa).

Miközben sok tüntető mexikói zászlókat lenget, az AP egyik fényképe a helyzet felemásságára hívja fel a figyelmet. Egy amerikai és mexikói zászlókat is árusító üzlet vitrinjét deszkázzák be éppen a rendbontóktól tartó tulajdonosok. Donald Trump politikai ellenfelei szerint az elnök „túlreagálta a főként békés tüntetéseket” és „provokált”. Alex Padilla és Adam Schiff kaliforniai szenátorok szerint katonai egységeket „csak a legextrémebb helyzetben szabad hazai feladatra mozgósítani és a mostani helyzet nem ilyen”.

Schiff volt az, aki az amerikai Kongresszusban Trump első elnöksége idején az elnök elleni első vádeljárást de facto „ügyésze” volt és aki érzelmes beszédekben támadta Trumpot.

Maga az elnök egy Észak-Karolina-i támaszponton mondott beszédében védelmébe vette a katonák vezénylését és azt mondta: kormányzata „felszabadítja Los Angeles-t”. „Nem azért áldozták hőseink az életüket távoli tájakon, hogy az országunkat lerombolja egy invázió és a harmadik-világbeli káosz. Ez egy frontális támadás a nemzeti szuverenitás ellen, idegen zászlókat lengető lázongók által” – mondta az összegyűlt katonák előtt.

A bevándorlási hatóság razziái elleni tüntetések közben elkezdtek átterjedni más amerikai városokra, Seattle, Austin, Chicago és Washington is tiltakozások helyszíne lett.