eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 21. vasárnap Konrád
Nyitókép: Pexels

Négy mondás, ami segít megérteni, miért Finnország a legboldogabb ország

Finnország szabályos csodát hajtott végre. Korábban vezető öngyilkossági arányáról volt ismert, az utóbbi években viszont rendre gyűjti be a világ legboldogabb országa címet. Frank Martela finn filozófus és pszichológiakutató négy finn mondáson keresztül próbálja elmagyarázni, mi a titok.

1990 még Finnország „legsötétebb éve” volt – mondta Timo Partonen, a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet kutatóprofesszora a The Guardian című lapnak. Abban az évben 1512 ember vetett önkezével véget az életének – ötmillió lakos közül. 2022-ben viszont már csak 740 öngyilkosság jutott 5,6 millió finnre.

A kutatók szerint a finn nemzeti depressziókezelő program, a jobb és gyorsabb diagnózis és a hatásosabb kezelések a látványos eredmény egyik oka.

A másik: az új ajánlások a pszichiátriai betegségek, az alkoholizmus és a személyiségzavarok kezelésére.

Emellett egyfajta kulturális változás is végbement az elmúlt 30 évben: az orvosok, de az osztálytársak is képesek nyíltan, tabuk nélkül beszélgetni pácienseikkel vagy barátaikkal a negatív gondolataikról.

Ez az érem egyik oldala, a vidámabb pedig az, hogy mi az, ami az élet derűs élvezetére készteti a finneket.

Megszólal a boldogságkutató

Mint a munkakörét tekintve boldogságkutató Frank Martela a CNBC blogjában leírta, maguk a finnek gyakran szkeptikusan fogadják, amikor azt hallják, hogy övék a világ legboldogabb országa.

„Magunkról úgy tartjuk, hogy csendesek, befelé fordulók vagyunk, akik hajlamosak a melankóliára, ami nincs épp összhangban a világ legboldogabb népe leírással.”

Kutatóként azonban hozzáteszi: azok, akik a legkétségbeesettebben keresik a boldogságot általában azok, akik a leginkább boldogtalanok. Ha a valódi boldogságot tényleg úgy lehet elérni, hogy nem nagyon összpontosítunk rá, akkor a finnek ebben bajnokok – írja.

Az egyik legfontosabb eleme a finnek elégedettségének az az érzés, hogy az ország intézményei odafigyelnek a polgárokra. De a kultúra, az értékrend és az élethez való hozzáállás is segít.

Mi tehát az a négy mondás, ami betekintést engedhet a finnek „boldog” lelkébe?

1. „Aki boldog, az ne verje nagydobra!"

„Finnországban hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy annak, aki megtalálta a boldogságot, nem szabad kimutatnia. Ez némelyek számára furcsa mondás lehet. Miért kéne elrejteni az örömöt, ha a világ rádmosolyog?"

A mondás Eino Leino finn költőé, és ezzel a nemzeti jellemvonásból a szerénységre utalt. A finneknél kerülik a gazdagság és a siker nyílt fitogtatását – teszi hozzá Martela.

Helsinkiben például ritkán látni az utcán különleges vagy drága autókat. Még a vezérigazgatók és pénzügyi cápák is inkább unalmas Volvókat és Volkswagent vezetnek, mint bármi olyat, ami feltűnést keltene. (Bár azért az InfoRádió tudósítója jó pár évvel ezelőtt belebotlott egy gyönyörű és gömbölyded veterán Volvo Amazonba, amely manapság gyűjtői darab.)

Az emberi természet része, hogy másokhoz hasonlítjuk magunkat, ami gyakran negatívan hat a boldogságunkra

– folytatja a filozófus-pszichológus. Finnországban és más skandináv országokban azonban az emberek általában hanyagolják a hasonlítgatást – és ezért elégedettebbek.

2. „A pesszimista sosem fog csalódni”

Ez egy régi finn mondás, amelynek a múlt ködébe vész az eredete. Mindig is a kultúra része volt. A finnek szerint a kudarcok az élet velejárói. „Megtapasztaljuk a fájdalmat, a csalódást, sőt a tragédiát is. Ettől nem félünk, mert tudjuk, hogy megvannak az eszközeink ahhoz, hogy érzelmileg átvészeljük ezeket a kihívásokat”.

Az egyik kedvenc filozófusom Charles Peirce, amerikai volt, de a "meliorizmus" filozófiáját követte – mondta Martela.

Ez lényegében arról szól, hogy a dolgok nem a legrosszabbak vagy a legjobbak, hanem mindig „javíthatók” – és ez egy olyan hozzáállás, amelyet sok finn oszt.

Bármi helyzetben is legyen az ember, mindig van valami, amin lehet javítani. Ha elfogadod, hogy vannak elkerülhetetlen küzdelmek, de arra koncentrálsz, ami a te kezedben van és ami javítható, akkor még a nehéz időkben is aktív és energiától duzzadó tudsz maradni – szól az egyik recept.

3. „Mindenki a saját boldogságának kovácsa”

Ez a mondás az ókori Rómából származik (latinul így hangzik: Faber est suae quisque fortunae), és Finnországban régóta népszerű. Arra emlékeztet, hogy mindannyiunknak magunknak kell dolgozni a saját boldogságunkért. Nem kapjuk meg ezüsttálcán és nem repül be a szánkba, mint a sültgalamb.

Bár mindenkinek felelősséget kell vállalnia a saját életéért, a kutatások azt mutatják, hogy az, hogy kik vagyunk, mit tudunk elérni az életben és a boldogságunk abból áll össze, hogy ki vesznek körül bennünket. Az, hogy mennyi támogatást kapunk, gyakran meghatározza, hová jutunk az életben.

Ezt szem előtt tartva Frank Martela inkább ennek a mondatnak egy módosított változatát javasolja:

„Mindenki a saját boldogságának a középcsatára.”

A jégkorongban, a finnek nemzeti sportjában a középcsatárnak kell kikaparni a gesztenyét és megdolgozni a gólért. De ha a szélsők vagy a védők nem passzolják le a korongot, akkor egyedül marad. Mind a saját erőfeszítésünkre, mind a közösségünk támogatására szükségünk van a sikerhez!

4. „Van, aki boldog, mindenkinek van a nyár”

Ez egy másik kedvelt finn kifejezés, amely több mint 100 éves.

„A legtöbb finn megérti, hogy bár vannak olyan aspektusai az életünknek, amelyeket befolyásolhatunk vagy megváltoztathatunk, de nagyon sok olyan dolog van, amit egyszerűen nem tudunk irányítani. Ezért nincs értelme irigyelni azokat, akik most boldogok, még akkor sem, ha mi éppen küszködünk.

"Az élet néha ad, néha elvesz. Lehet, hogy holnap valaki másnak nehéz lesz, míg neked valami örömteli jön” – oszt meg egy további bölcsességet, hozzátéve még: „Mi, finnek tudjuk, hogy bármilyen helyzetben is vagyunk, egy dologra mindig számíthatunk: előbb-utóbb mindannyiunkhoz eljön a nyár.”

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×