Infostart.hu
eur:
363.1
usd:
308.78
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Bemutatják az elektromos járművek tervezésére és fejlesztésére szakosodott HiPhi sanghaji székhelyű autógyártó Z modelljét a 20. Sanghaji Nemzetközi Autóipari Kiállítás második sajtónapján, 2023. április 19-én. A Sanghaji Autószalonon több mint 1000 kiállító, 100 új modell és 70 új elektromos jármű mutatkozik be.
Nyitókép: MTI/EPA/Alex Plavevski

Megnézték, tényleg piactorzítók-e Európában a kínai elektromos autók

Az Európai Unió nemrég vizsgálatot jelentett be a kínai elektromos autók „piactorzító” hatása miatt. De vajon mekkora dotációt kap a kínai ágazat, ami Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök szerint így mesterségesen lenyomja árait? Ennek járt utána a Nikkei Asia portál.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 13-án keményhangú felszólalásban bírálta Kínát, majd közölte: vizsgálatot indít, mert a globális piacokat „elárasztották a mesterségesen alacsony árú” kínai elektromos autók, amik „hatalmas állami dotációt” kapnak.

Az Európai Unió deklarált célja 2050-re elérni a karbonsemlegességet és emiatt kvótát határozott meg az európai gyártók számára az eladandó elektromos kocsik számáról. A magas árak és a töltőhálózat hiányosságai miatt a vásárlók érdeklődése azonban lanyhább. Az elektromos átállásra kényszerített gyártók a költségeik miatt pedig munkaerő-csökkentéseket jelentettek be. A Ford például európai munkaereje 11 százalékától, 3800 alkalmazottjától válik meg a nehéz piaci körülményekre hivatkozva, az Audi pedig mindegy 20 ezer embernek mondhatott már fel.

A Nikkei Asia portál elemzői úgy találták, hogy a kínai elektromosautó-ipar valóban nagy állami támogatásokat kapott az elmúlt években, az viszont nem világos, hogy az EU büntetővámokat vet-e majd ki, mert maga Von der Leyen mondta azt, hogy nyitva akarja tartani a kommunikációs csatornákat és a párbeszédet Kínával.

A portál szerint az elektromos kocsik körüli erősödő csata miatt egyre kevésbé „nemzetközik” az autószalonok. Amerika és Japán saját ágazata megerősítésén dolgozik. Viszont a potenciális akkumulátorbeszállító országok fejfájással szembesülnek. Példa erre Indonézia, ami az akkumulátorok fontos komponense, a nikkel legnagyobb előállítója. Ami viszont nincs nekik, az a lítium, ami Kínában ugyanakkor bőségesen megtalálható.

A nagy vitát kavaró amerikai inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act) kedvezményeket ad az Egyesült Államokban működő vagy azzal szabadkereskedelmi egyezményt kötött országoknak. De Indonézia nem ilyen és még az is sújtja, hogy az amerikai törvény kizárja „az aggodalomra okot adó külföldi entitásokat”, így Kínát is. Ami baj Dzsakartának, mert akkumulátoros projektjeiben sok a kínai befektető.

Azt, hogy mennyi pénzt kapnak az elektromos jármű ágazat kínai cégei, a hivatalos makroadatok hiánya miatt nehéz pontosan megmondani, de a tőzsdén jegyzett cégek adatai valamiféle betekintést nyújtanak.

A Nikkei Asia szerint a dotált cégek top 10-es listájának felét az elektromos autó ágazatban érdekelt vállalatok adják,

például a Contemporary Amperex Technology, a SAIC Motor, a BYD, az EVE energy és a Chongqing Changan Automobile. Az első, egy lítium-akkumulátor gyártó 391 millió dollárnak megfelelő pénzt kapott az idén az állami autógyártó, a SAIC Motor ennek pedig több mint kétharmadát.

Azt viszont nehéz megmondani, hogy ezek a dotációk tényleg „torzítják”-e a piacot, mondják a Nikkei Asia elemzői.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×