Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
335.37
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Bemutatják az elektromos járművek tervezésére és fejlesztésére szakosodott HiPhi sanghaji székhelyű autógyártó Z modelljét a 20. Sanghaji Nemzetközi Autóipari Kiállítás második sajtónapján, 2023. április 19-én. A Sanghaji Autószalonon több mint 1000 kiállító, 100 új modell és 70 új elektromos jármű mutatkozik be.
Nyitókép: MTI/EPA/Alex Plavevski

Megnézték, tényleg piactorzítók-e Európában a kínai elektromos autók

Az Európai Unió nemrég vizsgálatot jelentett be a kínai elektromos autók „piactorzító” hatása miatt. De vajon mekkora dotációt kap a kínai ágazat, ami Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök szerint így mesterségesen lenyomja árait? Ennek járt utána a Nikkei Asia portál.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 13-án keményhangú felszólalásban bírálta Kínát, majd közölte: vizsgálatot indít, mert a globális piacokat „elárasztották a mesterségesen alacsony árú” kínai elektromos autók, amik „hatalmas állami dotációt” kapnak.

Az Európai Unió deklarált célja 2050-re elérni a karbonsemlegességet és emiatt kvótát határozott meg az európai gyártók számára az eladandó elektromos kocsik számáról. A magas árak és a töltőhálózat hiányosságai miatt a vásárlók érdeklődése azonban lanyhább. Az elektromos átállásra kényszerített gyártók a költségeik miatt pedig munkaerő-csökkentéseket jelentettek be. A Ford például európai munkaereje 11 százalékától, 3800 alkalmazottjától válik meg a nehéz piaci körülményekre hivatkozva, az Audi pedig mindegy 20 ezer embernek mondhatott már fel.

A Nikkei Asia portál elemzői úgy találták, hogy a kínai elektromosautó-ipar valóban nagy állami támogatásokat kapott az elmúlt években, az viszont nem világos, hogy az EU büntetővámokat vet-e majd ki, mert maga Von der Leyen mondta azt, hogy nyitva akarja tartani a kommunikációs csatornákat és a párbeszédet Kínával.

A portál szerint az elektromos kocsik körüli erősödő csata miatt egyre kevésbé „nemzetközik” az autószalonok. Amerika és Japán saját ágazata megerősítésén dolgozik. Viszont a potenciális akkumulátorbeszállító országok fejfájással szembesülnek. Példa erre Indonézia, ami az akkumulátorok fontos komponense, a nikkel legnagyobb előállítója. Ami viszont nincs nekik, az a lítium, ami Kínában ugyanakkor bőségesen megtalálható.

A nagy vitát kavaró amerikai inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act) kedvezményeket ad az Egyesült Államokban működő vagy azzal szabadkereskedelmi egyezményt kötött országoknak. De Indonézia nem ilyen és még az is sújtja, hogy az amerikai törvény kizárja „az aggodalomra okot adó külföldi entitásokat”, így Kínát is. Ami baj Dzsakartának, mert akkumulátoros projektjeiben sok a kínai befektető.

Azt, hogy mennyi pénzt kapnak az elektromos jármű ágazat kínai cégei, a hivatalos makroadatok hiánya miatt nehéz pontosan megmondani, de a tőzsdén jegyzett cégek adatai valamiféle betekintést nyújtanak.

A Nikkei Asia szerint a dotált cégek top 10-es listájának felét az elektromos autó ágazatban érdekelt vállalatok adják,

például a Contemporary Amperex Technology, a SAIC Motor, a BYD, az EVE energy és a Chongqing Changan Automobile. Az első, egy lítium-akkumulátor gyártó 391 millió dollárnak megfelelő pénzt kapott az idén az állami autógyártó, a SAIC Motor ennek pedig több mint kétharmadát.

Azt viszont nehéz megmondani, hogy ezek a dotációk tényleg „torzítják”-e a piacot, mondják a Nikkei Asia elemzői.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×