Infostart.hu
eur:
363.08
usd:
308.59
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Ursula von der Leyen: az EU-nak vissza kell nyernie az európaiak bizalmát

A jelenlegi bizonytalan világban Európának ismét el kell nyernie az európaiak bizalmát, mégpedig azáltal, hogy „foglalkozunk törekvéseikkel és aggodalmaikkal” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület elnöke a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó beszédét mondta el az Európai Unió helyzetéről.

A több mint egyórás felszólalásban egyebek között kifejtette: az EU eddigi legambiciózusabb projektje az európai zöld megállapodás, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ez a törekvés már az európai gazdaság központi eleméve vált, és az uniós ipar készen áll arra, hogy „a zöld átmenetet lendületbe hozza” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is biztosítani kell a zöld megállapodás előrehaladását – méltányos átmeneten keresztül –, ez a jövő generációi számára különösen fontos, hogy egészséges bolygón élhessenek.

Ursula von der Leyen a Reuters tudósítása szerint többször is hangsúlyozta, hogy Európa – főként ha ő marad a bizottság élén – „válaszol a történelem hívására”.

Európa mindent megtesz, hogy megőrizze versenyelőnyét, mondta az uniós törvényhozóknak, és kijelentette, hogy megvédi az európai vállalkozásokat minden tisztességtelen versennyel szemben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vállalatokat gyakran kizárják a külföldi piacokról, vagy ragadozó gyakorlatok áldozataivá válnak. Példaként hozta fel, hogy Kína elárasztja a globális piacokat olcsó elektromos autókkal, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan.

Ennek jegyében bejelentette, hogy

az EB szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel kapcsolatban.

Külön megbízott segíti majd a jövőben a kkv-k üzleti életének egyszerűsítését.

Beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fog előterjeszteni az európai szélipar támogatására, szem előtt tartva a magas infláció jelentette kihívásokat is.

Megjegyezte, hogy ő és csapata több mint 90 százalékban teljesítette azokat az ígéreteket, amelyeket 2019-es EB-elnökké válásakor tett.

„Megszületett a geopolitikai unió Ukrajna támogatásával, az orosz agresszióval szembeni fellépéssel, a Kínával szembeni magabiztos válaszlépésekkel és a partnerségekbe való befektetéssel. Most az Európai Zöld Megállapodás a gazdaságunk központi eleme, ami ambícióit tekintve páratlan” - mondta.

Ursula von der Leyen felidézte, hogy a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alappal újraindították az európai gazdaságot, Európa közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz.

Mivel az afrikai Száhel-övezet politikai instabilitása közvetlenül érinti Európa biztonságát és jólétét, a migrációt kezelni kell, azonban meglátása szerint ehhez egység szükséges az EU-n belül. Sürgette az új uniós menekültügyi paktum elfogadását, hangsúlyozva az emberek és a határok védelme közötti egyensúlyt.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna, de a Nyugat-Balkán jövője is az Európai Unióban van. "Egy olyan világban, ahol a méret és a súly számít, egyértelműen Európa stratégiai és biztonsági érdeke, hogy kiteljesítsük az uniót" - emelte ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×