Infostart.hu
eur:
378.89
usd:
319.03
bux:
129443.91
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Zuzana Caputová szlovák elnök a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével a bizottság brüsszeli székházában folytatott megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A szlovákiaiak harmada azt sem tudja, hány éves az ország

Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök újévi beszédében az önálló Szlovákia elmúlt 30 évére visszapillantva azt mondta, a szlovák népnek történelme során még sosem adatott meg, hogy három évtizedet éljen meg demokráciában, szabadságban a saját államában. Egy felmérésből közben az derült ki, hogy az emberek csupán 42 százaléka tudja, pontosan mikor jött létre a független Szlovákia. A megkérdezettek mintegy harmada egyáltalán nem tudta a választ a kérdésre.

Szlovákia számára idén nemcsak az új év beköszönte miatt volt fontos dátum január 1-je, hanem azért is, mert 30 évvel ezelőtt, 1993. január 1-jén vált ketté Csehszlovákia, és jött létre az önálló Cseh- és Szlovák Köztársaság.

„Kivételes korszakban élünk” – jelentette ki újévi beszédében Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök. Hangsúlyozta, hogy a szlovákok még sosem éltek meg három évtizedet szabadságban, demokráciában és a saját államukban. „Szemben az önállóság első éveivel, amikor az intézményrendszereket kellett kiépíteni, Szlovákia ma szuverén és elfogadott ország, tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, az eurózónának és a schengeni övezetnek – emelte ki az államfő. „Harmincéves fennállásának legutóbbi éveiben is komoly próbatételeken ment keresztül Szlovákia, és ezek próbára tették felkészültségét, ellenálló képességét, összetartását” – mondta újévi beszédében a szlovák elnök.

Azzal kapcsolatban, hogy harminc év után merre kellene továbblépnie az országnak, Zuzana Čaputová a biztonságot emelte ki, továbbá egy olyan államot, ahol

az igazságszolgáltatás mindenkire egyformán vonatkozik.

Emellett az embereknek tudniuk kell, hogy nehéz helyzetben támaszkodhatnak az államra, és az jobbá teszi az életüket, a politikusoknak pedig irányítaniuk kell az országot, nem káoszba sodorni. Hozzátette, az államnak képesnek kell lennie arra, hogy mérsékelje az egész világot sújtó válságok hatásait. „A társadalomban csökkenteni kell a gyűlölködést, és olyan országra van szükség, ahova az emberek visszatérnek, nem pedig külföldre menekülnek onnan. Nincs egyszerű recept arra, hogyan építsünk ki egy ilyen országot. Becsülettel folytatni kell az utunkat, de nyitottnak kell lennünk másokra és a világra. És tárgyalnunk azokkal, akikkel lehet” – jegyzete meg az államfő.

Egy december derekán elvégzett közvéleménykutatás közben arra mutatott rá, hogy mennyire kopik az emberek emlékezete. A reprezentatív felmérés szerint ugyanis csupán az abban résztvevők 42 százaléka tudta megmondani, hogy Szlovákia 1993. január 1-jén vált önállóvá. A megkérdezettek 20 százaléka nem tudott pontos dátumot mondani, 38 százalék pedig egyáltalán nem tudott választ adni a kérdésre.

Csehek

Petr Fiala cseh kormányfő ugyancsak az újévi köszöntőjében emlékezett meg Csehszlovákia felbomlásáról. A miniszterelnök azonban úgy emlékezett, hogy az önállósodás tényét a csehek nem fogadták akkora eufóriával, mint a szlovákok.

„A cseh társadalom számára nem volt természetes ez a lépés. Az emberek többsége nem látott okot arra, miért kellene kettéválnia a csehek és a szlovákok közös államának, amely közel háromnegyed évszázadon át létezett a 20. században” – fogalmazott Petr Fiala.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Ursula von der Leyen elárulta: ilyen változás jön az energiaárakban, ami mindenkit érint

Ursula von der Leyen elárulta: ilyen változás jön az energiaárakban, ami mindenkit érint

Az európai ipar, különösen a vegyipar egyre nagyobb nyomás alá kerül a magas energiaárak, a kínai túlkapacitás és a gyenge kereslet mellett az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) drága karbonára miatt is, miközben az ágazat bezárásokról és tömeges munkahelyvesztésről számol be. Egy kiszivárgott bizottsági reformterv ugyan több ingyenes kvótát adna klímasemleges beruházásokért cserébe, de az iparági lobbi még nagyobb engedményeket és a határidők kitolását követeli, ami a klímapolitika hitelességét is érinti. Ursula von der Leyen antwerpeni beszédében a versenyképesség és dekarbonizáció összehangolását ígérte gyorsabb engedélyezéssel, keresletélénkítéssel és olcsóbb energiával. Eközben az Európai Bizottság elnöke az ETS eredményeit védve nagyobb tagállami visszaforgatást sürgetett az ipari átállás finanszírozására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×