„Kérjük a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamait, hogy nyújtsanak katonai segítséget az Orosz Föderáció területi egységének helyreállítására és az ukrán katonai egységek kivonására” – áll többek között abban a levélben, amely az orosz nyelvű közösségi médiában jelent meg a héten.

A levél fotóján az Orosz Nemzetbiztonsági Tanács pecsétje és Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő, a szervezet második emberének aláírása látható. A szöveg szerint azután, hogy az ukrajnai Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporizzsja régiót „felvették” az Orosz Föderációba, Ukrajna katonai műveletei a „megszállásukat” célozzák és „veszélyeztetik az Orosz Föderáció területi egységét és biztonságát”.

A korábban liberálisnak tartott és a teljes kormányával együtt a hatalomból két éve eltávolított Medvegyev az utóbbi időben az egyik legnagyobb „héjává” és az ukrajnai háború kérdésében. Egy augusztus elején neki tulajdonított közösségi média posztja például „művi képződménynek” nevezte a két volt szovjet tagköztársaságot, Georgiát és Kazahsztánt – bár tanácsadói azt állították, hogy provokáció történt és meghekkelték az oldalát.

A neki tulajdonított újabb levélben említett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének a NATO-hoz hasonlóan van egy kölcsönös segítségnyújtási passzusa. Tagjai: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizsztán, Tádzsikisztán és Örményország. Eddig csak egyszer vetették be, erői az év elején bevonultak Kazahsztánba, segítve a kormánynak elfojtani az energiaárak emelése nyomán kirobbant lázongásokat – amit „terrorista fenyegetésnek” állítottak be.

Ugyan a szervezet erői most ismét Kazahsztánban vannak – egy hadgyakorlaton –, de a semlegességét tartani próbáló Asztana értésre adta, hogy nem küld csapatokat Ukrajnába. „Kazahsztán tiszteletben tartja az országok területi egységét, szuverén egyenlőségét és békés egymás mellett élését a nemzetközi jog és az ENSZ chartája alapján” – szólt a válasz. Továbbá, jegyezte meg a kazah külügy: a szervezet tevékenysége „kizárólag a tagállamok nemzetközileg elismert területére vonatkozik... így nem kerül szóba szerepvállalása az orosz–ukrán konfliktus térségében.

Kazahsztán nem ismerte el az Oroszországhoz csatolt négy ukrajnai régió álnépszavazásainak eredményét sem, mivel tart attól, hogy hasonló forgatókönyv valósulhat meg a jelentős részben oroszok lakta északi területein.

Talgat Kalijev kazah politológus szerint

a Medvegyev-féle segítségkérés álhír.

Egyrészt a szövetség már korábban említett működési területe miatt, másrészt az állítólagos dokumentum nem felel meg a sablonnak, amelyet Medvegyevnek használnia kéne a hivatalos kommunikációhoz.

Mindeközben a szövetség amúgy is recseg–ropog: Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök szerint „kérdéses a létezése”, mert nem segítette országát az Azerbajdzsánnal szeptemberben kirobbant véres határvillongások idején. Két tagja, Kirgizsztán és Tázsikisztán között is súlyos összecsapások robbantak ki. A két epizódban többszázan haltak meg.

Mi fontosabb a Nyugatnak, az elrettentés, vagy a pusztítás megállítása? Erről kérdeztük Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai, Védelmi Kutatóintézet igazgatóját az InfoRádió Aréna című műsorában: