Miközben a Boris Johnson miniszterelnök maradása után már az Európai Unióval – az északír vámszabályok kapcsán – folytatott szkander lett a fő brit politikai téma, jött egy kellemetlen hír.

A 0,1 százalékos növekedés helyett 0,3 százalékkal zsugorodott a brit gazdaság áprilisban. Vagyos leállt a január óta tartó talpraállás a háztartásokat és a vállalkozásokat is sújtó infláció miatt.

Az angol font másfél százalékot esett a hírre az amerikai dollárral szemben,

miközben az amúgy is jól teljesítő zöldhasú immár 2020 májusa óta nem látott szintre emelkedett a brit valutával szemben. A font emellett az euróhoz képest is gyengült.

A zsugorodásról, avagy a nyers valóságról szóló adatot a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal adta ki, ami ellentmondott vezető közgazdászok korábbi, minimális növekedésről szóló becslésének.

Az adatokból az is kiderült, hogy a brit gazdaság már két hónapja nem bővül, így kicsit üresnek tűnt Rishi Sunak pénzügyminiszter hétfői megjegyzése, hogy „biztosítani akarom az embereket, hogy totálisan a gazdasági növekedésre és a megélhetési gondok enyhítésére koncentrálunk”. Majd a mondat végére odabiggyesztette: „hosszú távon”.

Még az adat kiadása előtt, az ipari országokat tömörítő OECD nullára módosította Nagy-Britannia 2023-as növekedési prognózisát. Ha a G20-as csoportot nézzük – a szankcionált Oroszország nélkül –, akkor

a briteké a legrosszabb növekedési prognózis.

Azt követően, hogy a Konzervatív Párt parlamenti képviselőinek a vártnál kisebb többsége megerősítette egy bizalmi szavazáson Boris Johnson miniszterelnököt, cserébe elkezdték követelni tőle az adócsökkentést. Viszont Johnson pénteken közölte: amíg ilyen magas az infláció, nem mérsékli az adókat.

Közben a brit vállalkozások arra panaszkodnak, hogy példátlan nyersanyag- és energiadrágulással, valamint növekvő bérkövetelésekkel néznek szembe. Áprilisban a brit kormány még növelte is az adóterheiket a munkáltatókra és a munkaadókra (is) kivetett egészségügyi hozzájárulás emelésével.

Közben az is kiderült a brit statisztikából, hogy 1997 óta a második legrosszabb adatot produkálta az első negyedéves brit kereskedelmi mérleghiány; a szigetország 24,3 milliárd fonttal több árut importál, mint exportál.