Infostart.hu
eur:
364.76
usd:
325.71
bux:
0
2026. november 3. kedd Győző
Az orosz védelmi minisztérium 2025. október 31-én közreadott videójáról készített képen orosz harckocsi úton tûzelõállása felé, hogy az ukrán állásokat lõje egy nem megnevezett kelet-ukrajnai helyen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Van egy olyan tulajdonsága az ukrán hadászatnak, amit a NATO is irigyel

Míg Ukrajna gyorsan alkalmazkodik, addig a NATO még mindig éveken át fejleszti fegyverrendszereit és taktikáit. Ezért felmerül a kérdés: készen áll-e egy esetleges újabb háborúra? Ezt pedzegeti a Reuters brit hírügynökség exkluzív összeállítása.

Az ukrajnai háború nemcsak pusztító fegyverekről, de a fejlesztés és az alkalmazkodás sebességéről is szól. Öt ukrán és nyugati védelmi tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy a harctéri technológia olyan gyorsan változik, hogy egyes NATO-fegyverek és harcászati módszerek már akkor elavulhatnak, amikor rendszerbe állítják őket.

Ukrajna – annak ellenére, vagy talán amiatt is, hogy pénz- és létszámhiánnyal küzd – közben egészen más tempóban reagál. A fronton szerzett tapasztalatok alapján

akár hetek alatt módosítanak egy drónt, szoftvert vagy taktikát.

A NATO hadseregeiben viszont a nagy fegyverprogramok tervezése, fejlesztése és beszerzése sokszor éveket vesz igénybe.

A háború egyik legfontosabb tanulsága a drónok tömeges elterjedése. A Fire Point nevű ukrán rakéta- és dróngyártó egyik vezetője, Denisz Stilerman szerint

egy nagyjából 5000 dolláros drón képes megsemmisíteni egy több millió dolláros földi harci járművet, ezért azok ma már „értéktelenek”.

A katonai elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a harckocsiknak továbbra is fontos szerepük lehet a szárazföldi hadműveletekben.

A drónok azonban nemcsak a tankokra veszélyesek, hanem katonák nagy csoportjaira is.

„Hasznosak a rohamok idején. Viszont, ha fölötted van egy drón és nem figyelsz rá, akkor szerinted mi történik majd az egységeddel?” – vetette fel a Reutersnek Olekszandr Pivnyenko, az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka, aki szerint a külföldi katonák kiképzésében is egyre fontosabbak az ukrán front tapasztalatai.

A Reuters júniusban egy NATO-hadgyakorlaton is járt Észtországban. Ott, az amerikai és európai katonák egy háborús tábori kórházban gyakorolták sebesültek ellátását. A forgatókönyv viszont abból indult ki, hogy a NATO ellenőrzi a kórházak fölötti légteret. Az ukrajnai drónháború fényében ezt már nem lehet készpénznek venni.

Ukrajna közben már maga is tanítja a szövetség katonáit. A NATO-nak külön központja van erre Lengyelországban, ahol ukrán katonák a drónokról, az elektronikai hadviselésről és a korszerű harcászatról osztják meg tapasztalataikat.

A Reuters által megszólaltatott ukrán tisztviselők szerint azonban a NATO bürokráciája nehezen követi a tempót. Egy ukrán tiszt azt mondta: még olyan NATO-kiképzési anyagokkal is találkozott, amelyek második világháborús példákra épültek.

A háború másik komoly tanulsága a lég- és rakétavédelem. Az orosz rakéta- és dróntámadások megmutatták, mennyire függ Európa az amerikai Patriot rendszerektől, amelyekből Ukrajnában hiány alakult ki.

Európa ezért saját alternatívákat keres. Franciaország és Olaszország közösen fejleszti a ballisztikus rakétákat leszedni képes, új SAMP/T-NG légvédelmi rendszert. Emellett Ukrajna és kilenc európai ország júliusban egy új légvédelmi együttműködést indított, amelynek része egy Freyja nevű rakétavédelmi rendszer közös fejlesztése. A Reuters anyaga közben további érv lehet azok fegyvertárában, akik szerint többet és másképp kell költeni az európai védelemre – annak ellenére, hogy a kiadások a NATO-tagállamokban fokozatosan elérik a GDP-k öt százalékát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Komoly ellentétek miatt közös közlemény nélkül ért véget a G20-csoport pénteken kezdődött kétnapos atlantai külügyminiszteri találkozója. A feszültséget jól mutatta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet is, több európai diplomata pedig bojkottal fenyegetőzött Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője egyebek mellett arról beszélt az InfoRádióban, hogy mik voltak a legfőbb ellentétek a résztvevők között, és mennyire volt hangsúlyos Oroszország szerepe, részvétele.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Amerika lecsapott Iránra - Ugrik az olaj, esnek a tőzsdék

Amerika lecsapott Iránra - Ugrik az olaj, esnek a tőzsdék

Hétfőn az iráni deeszkalációs várakozások emelkedésének hatására jelentős esést láthattunk az energiaárakban, az AI-trade körüli aggodalmak fokozódása miatt azonban nem volt felőhetlen az öröm a tőzsdéken. Ezt követően viszont kedd reggelre sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok támadást hajtott végre az Iránhoz tartozó Kesm szigete ellen, miközben a Trump-kormányzat nyilvánosan arról beszél, hogy egyre közelebb kerülhetnek a diplomáciai megállapodáshoz. Az események hatására emelkedik az olajár, illetve jöhet az újabb esés a tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×