Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Grönland nem eladó feliratû tábla az utcán a grönlandi fõvárosban, Nuukban 2026. január 20-án. Donald Trump amerikai elnök megerõsítette, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is célja az 1979 óta széles önkormányzati jogokkal felruházott, de jogilag Dániához Grönland felletti ellenõrzés megszerzése.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá.

Megállapodott az Egyesült Államok, Dánia és Grönland vezetése arról, hogy Washington fokozatosan megnöveli katonai jelenlétét a Dániához tartozó óriási szigeten – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint pénteken.

Megerősítette a megállapodás hírét a dán és a grönlandi kormányzat is, arra helyezve a hangsúlyt. hogy annak köszönhetően megnő az észak-atlanti térség és az Északi-sarkvidék biztonsága.

Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon azt írta, hogy az egyezménynek köszönhetően az Egyesült Államokkal ellenséges hatalmak nem juthatnak befektetéshez a szigeten az érzékenyebb ágazatokban. Hozzátette, hogy a megállapodásnak nincs lejárati dátuma, „örökké” tart.

Az elnök bejelentette, hogy

az Egyesült Államok hamarosan jelentős katonai jelenlétet épít ki a szigeten. A jelek szerint letett ugyanakkor arról a törekvéséről, hogy Grönland amerikai területté váljék.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök hivatala a közlést úgy kommentálta, hogy a megállapodás révén növekedhet a térség biztonsága. Leszögezte, hogy a szöveg elismeri Dánia függetlenségét és területi egységét, valamint a grönlandi nép önrendelkezési jogát.

Jens-Frederik Nielsen, Grönland autonóm kormányzatának miniszterelnöke nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte, hogy a megállapodás révén elismerték Grönland saját érdekeit, és megerősítették a sziget helyét a nemzetközi együttműködés rendszerében.

A megállapodást várhatóan a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá,

és még az érintett országok nemzeti jóváhagyási folyamatán is át kell mennie.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter közleményt adott ki, amely szerint a megállapodás tartósan és teljes mértékben orvosolja a szigetre vonatkozó amerikai biztonsági aggodalmakat.

Az amerikai külügyi tárca egy tisztviselője hozzátette, hogy az egyezmény révén Washingtonnak lehetősége lesz folyamatos jelenlétre, katonai erő állomásoztatására, átrepülésekre. Mindezek ráadásul akkor is érvényben maradnak, ha Grönland függetlenné válna – tette hozzá.

Az Egyesült Államoknak egy 1951-es szerződés már eddig is széles körű átrepülési és állomásoztatási jogokat biztosított Grönlandon.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Jelentősen lelassult a magyarországi üzlethálózat évtizedek óta tartó zsugorodása, 2026 első félévében ugyanis 862 bolttal lett kevesebb, ami napi átlagban 4,7 üzletet jelent. Ez töredéke a 2023-as ütemnek, amikor naponta átlagosan több mint 25 bolt tűnt el. Június végén összesen 97 364 üzlet működött az országban, a fogyás az élelmiszerboltoknál és a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben is mérséklődött. A legnagyobb vesztesek a zene- és videofelvételeket, a könyveket és a ruházati termékeket árusító szaküzletek, amelyeket az online kereskedelem és a digitális szolgáltatások szorítanak vissza. Miközben a boltok száma drasztikusan csökkent, az átlagos üzletméret két évtized alatt 70 százalékkal nőtt, így a teljes kereskedelmi alapterület alig változott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×