Az amerikai hadsereg tavasszal, az Iránnal vívott háború közepén olyan hírszerzési jelentést kapott, amely szerint egy Közel-Keleten közlekedő kínai hajó nukleáris fegyverprogramhoz használható alkatrészeket szállított. A CNN négy, az ügyet ismerő forrása szerint az amerikai hadsereg a jelentés alapján megkezdte a hajó feltartóztatásának előkészítését: fegyveres katonák készültek a fedélzetre lépni, és katonai repülőgépeket is a levegőbe emeltek – foglalta össze a Telex a híreket a CNN alapján.

Mint írják, szerencsére nem sokkal a tervezett művelet előtt alaposabban megvizsgálták a jelentést, és kiderült, hogy annak elkészítéséhez mesterséges intelligenciát használtak, és a rendszer tévesen azonosította a szállított anyagot.

Egy forrás szerint a jelentés teljes egészében hamis volt, és kis híján háborút robbantott ki, mivel egy kínai hajó elleni amerikai katonai akció könnyen fegyveres konfliktussá eszkalálódhatott volna a két ország között.

És hogy mi volt a folyamat?

• Az elemző rákérdezett egy chatbotban (nem tudni, hogy nyílt, vagy titkos amerikai kormányzati MI-rendszerben) a hajó rakományjegyzékével kapcsolatos, az amerikai csendes-óceáni különleges műveleti parancsnokságtól származó hírszerzési információkra.
• A chatbot nyílt forrású adatokat és titkos amerikai hírszerzési információkat kapcsolt össze, ezekből jutott téves következtetésre.
• Az elemző ezután újra AI segítségével az eredményt a hadseregben megszokott hírszerzési jelentés formájába rendezte, majd továbbította azt.

Az amerikai hadsereg és hírszerzés egyre szélesebb körben használ mesterséges intelligenciát. Az AI-t a hatalmas mennyiségű hírszerzési adat elemzésétől és a katonai célpontok kiválasztásától kezdve a logisztikán és az ellátási láncokon át a költségvetési feladatokig egyre több területen alkalmazzák.

Pete Hegseth védelmi miniszter év elején jelentette be a Pentagon AI-használatának felgyorsítását célzó stratégiáját, amelynek egyik célja, hogy a technológia a tárca mintegy hárommillió katonai és civil alkalmazottja számára hozzáférhető legyen.

A kínai hajó esete a források szerint nem az egyetlen alkalom volt, amikor az AI „hallucinációja” problémát okozott az amerikai hírszerzésben.