Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Boris Johnson miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2022. május 26-án. Johnson továbbra is nagy politikai nyomás alatt van, és a britek többsége szerint le kellene mondania, mivel a közelmúltban újabb fotók kerültek nyilvánosságra egy olyan Downing Street-i partiról, amelyet a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások idején tartottak a részvételével. A londoni miniszterelnöki hivatalban a zárlatok idején tartott partik ügyében Sue Gray, a brit közigazgatási szolgálat magas beosztású tisztviselője is vizsgálatot folytat.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson „üres” győzelme: „eliszkolt, de köröznek a keselyűk”

Megúszta a bizalmi szavazást saját pártjában Boris Johnson brit kormányfő. Őt és híveit azonban megdöbbentette, hogy közel 40 százalék szavazott ellene. A brit konzervatívokat korábban Európa-kérdése osztotta meg, most úgy tűnik, a miniszterelnök.

Politikai kommentátorok régebben Bill Clinton volt amerikai elnököt keresztelték el „Comeback Kid”-nek, azaz a „túlélő kölyöknek”, most, hogy Boris Johnson brit kormányfő egy csokorra való botránnyal a háta mögött túlélte a saját pártjában ellene kezdeményezett bizalmi szavazást, talán őrá jobban illik a név. „Ez egy nagyon jó eredmény a politika és az ország számára. Meggyőző, határozott eredmény” – mondta a miniszterelnök az esti szavazás után.

Tényleg meggyőző? Az eredmény ellenére a brit a sajtó azzal van elfoglalva, hogy a toryk 41 százaléka döfött tőrt a hátába, és a kormányfő immár sebzett vad. Vegyük például a hozzá általában lojális Daily Telegraph című lapot, a maga minimum 6 darab Johnson tematikájú cikkével. „Többé nem életképes... Üres győzelme szétszakította a pártot... Eliszkolt a zsírral bekent malac, de köröznek a keselyűk... Rosszul játszott a középszerű kártyákkal” – szóltak a címek.

A mérsékeltebb Financial Times szerint Johnson „átküzdötte magát, de kárt okozott a bizalmi voks”, míg a nem éppen a „fan clubba” tartozó liberális Guardian szerint

„A toryk ajánlata az országnak: egy béna kacsa vezér és egy zavarodott párt”.

Hétfőn, a szavazás előtt a Johnson-csapat keményen dolgozott, hogy megerősítse a támogatását. Azzal riogatott, hogy az adományozók elfordulnak a párttól, ha megbuktatják Johnsont. Ingadozó képviselőknek kormányposztokat ígértek, a pozícióban lévő, de „langyos” kabinettagokat pedig elbocsájtással fenyegették. A karanténszabályok megsértése miatt kirobbant partygate-botrányban „megsebzett” kormányfő pedig azt magyarázta a képviselőknek: elég volt már abból, hogy „a párt magával foglalkozik”– írta Financial Times.

Csakhogy sok, nem magas pozícióban lévő és választóival közelebbi kapcsolatot ápoló tory-képviselő a saját bőrén érezte a népharagot, ezért elfordult tőle.

Johnson most azzal próbál lendületben maradni, hogy beígért egy nagy, gazdasági témájú beszédet a jövő hétre, amiben bedobhatja a valamikori adócsökkentések ígéretét.

Bár egy kicsit fellélegezhet, a toryk júniusban két időközi választáson próbálnak majd megvédeni két mandátumot – az eredmény jó fokmérője lehet a szavazók hangulatának.

„Ez nem vízválasztó. Akinek nem tetszett, annak továbbra sem tetszik. Vér fröccsent a szőnyegre, polgárháború van”

– jellemezte a brit Konzervatív Párt helyzetét az FT-nek egy kormánytag.

A lap szerint a lázadók nem nyugszanak: felmerült, hogy kormánypárti képviselők blokkolhatják a kormány törvényjavaslatait vagy módosíthatják a szabályokat, hogy új bizalmi voksot lehessen tartani. És akkor még nem is beszéltünk az ellenzéki Munkáspártról, amely értésre adta: nekik öröm, hogy egy meggyengült kormányfőt üthetnek a választásokig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×