Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 11. vasárnap Brigitta
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója előadást tart az intézet Covid-tanulságok? című konferenciáján a Kertész Imre Intézetben 2024. április 24-én.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Schmitt Máriának újabb kérdése van a Terror Házával kapcsolatban

A kérdés címzettje ismét Tarr Zoltán kultuszminiszter.

A menesztett főigazgató Schmidt Mária szombat reggel megint posztolt a Terror Háza ügyében, kérdést intézve Tarr Zoltán kulturális miniszterhez, ezúttal a jövő héten újranyíló intézmény ingyenességével van problémája.

Szerinte nem világos, mi indokolja, hogy a múzeumba egy ideig térítésmentesen lehessen belépni. Felvetette, talán azért, mert nem sikerült a NAV-hoz bekötni a pénztárgépeket.

Ismert, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szeptember 15-én megszüntette Schmidt Mária megbízatását a Terror Háza Múzeum főigazgatói posztján, és az intézményt átmenetileg bezáratta, igaz, az a napokban újra kinyit, mindössze hat nap szünet után.

Tarr szerint a múzeum kiállításának szakmai felülvizsgálatára, valamint a működéshez kapcsolódó jogok tisztázására van szükség.

Schmidt Mária szerint a felmentéséről nem kapott indoklást, és állítása szerint a döntésről a közösségi médiából értesült.

Október 23-án a Fidesz a Terror Háza előtt emlékezik majd meg azok után, hogy most vasárnapra Bayer Zsolt ide tüntetést hirdetett meg.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Harminchat évvel a német újraegyesítés után sok keletnémet még mindig másodrendű állampolgárnak érzi magát, és ez az elégedetlenség a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke sikerében is megmutatkozott. A volt NDK területén azonban a bérek az 1991-es, nyugatnémet szinthez mért 50 százalékról mára mintegy 85 százalékra emelkedtek. A keletnémetek vásárlóereje ráadásul a legtöbb uniós tagállam polgárainál, sőt egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is nagyobb, a lengyelekét és a csehekét 25–40, Kelet-Magyarország lakóiét pedig akár 50 százalékkal haladja meg. Mi áll a keletnémet felzárkózás mögött? És miért nem érzik a kedvező hatásokat az emberek?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×