Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.77
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
A brit parlament által közreadott kép Boris Johnson miniszterelnökről a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos alsóházi órájában a törvényhozás alsóházában, Londonban 2022. május 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Ez lehet a vég kezdete Boris Johnson számára

Elbukott a brit miniszterelnök, Boris Johnson ellen indított bizalmatlansági indítvány a Konzervatív Párt parlamenti frakciójában: pártja képviselői közül 211-en mellette, 148-an ellene szavaztak. A hír kapcsán Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Boris Johnson ugyan túlélte a bizalmi szavazást, Gálik Zoltán szerint az eredmény nagyon mellbevágó, amit „a vég kezdetének” titulált, miután a brit kormányfő kollégáinak több mint 40 százaléka nem adott neki bizalmat. Tehát az elmúlt időszakban a brit politikai élet fémjelezte partygate bizony ki fog hatni az elkövetkezendő hónapokra is, és várhatóan nem ért véget a történet azzal, hogy Boris Johnson bizalmat kapott, bár igaz, hogy egy évig ebben a formában nem lehet majd leváltani az Egyesült Királyság miniszterelnökét – tette hozzá a Budapesti Corvinus docense.

A szakértő megjegyezte: korábbi konzervatív kormányfők estében még nem született ilyen rossz eredmény. Példaként elődjét, Theresa May-t említette, aki 2018 decemberében – egy hasonló voksolás alkalmával – több mint 60 százalék fölötti bizalmat élvezett, de ezt is csak röviddel élte túl a miniszterelnöki karrierje. Ahogyan John Major is hamar autoritását veszítette a Konzervatív Párt kötelékében a 90-es években egy hasonló szituációban, amit a Munkáspárt és Tony Blair földcsuszamlásszerű győzelme követett.

Tehát

amit az egyszerű szavazó lát, az az, hogy a toryk hihetetlen mód megosztottak, és a saját vezetőjükbe vetett bizalmuk megingott

– magyarázta Gálik Zoltán.

A Budapesti Corvinus docense nem tartja kizártnak, hogy Boris Johnson végül maga távozzon a hivatalából. Mint emlékeztetett, Nagy-Britanniában nemsokára ismét időközi választásokat tartanak, és ha ott ismét rosszul szerepel majd a Konzervatív Párt – ami nemcsak a Munkáspárt, hanem a Liberális Demokraták erősödését is magában hordozza –, akkor szerinte el kell gondolkodnia a kormányfőnek a politikai karrierje folytatásán.

Ismeretes, a brit miniszterelnök politikai lejtmenete akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy nem tartotta be a kormány által bevezetett szigorú járványügyi korlátozásokat, és bulikat tartottak a Downing Street 10-ben. Magyarországról nézve talán furcsának hathat, de mindez nagyon kiverte a biztosítékot a brit társadalomban, illetve a Konzervatív Párton belül. A partygate hatására a közvélemény-kutatók mára már 39 százalékra teszik a Munkáspárt támogatottságát, szemben a toryk 33 százalékával, miközben Boris Johnson maga is hatalmas arcvesztésen ment keresztül, és az ellenzék vezére egyértelműen fölé kerekedett.

Ráadásul Gálik Zoltán úgy véli, nem sok esély van arra, hogy a brit kormányfő megerősítse a pozícióját, illetve javítson a népszerűségén, tekintve, hogy az Egyesült Királyság jelenleg nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. A brexit és koronavírus-járvány után nem csak a növekedési-, de az egyensúlyi adatok is nagyon „kellemetlenek”, tehát

olyan megszorító csomagra lehet szükség, ami évekre visszavetheti az emberek – a választók számára kardinális – „jól érzem magam” érzését

– mutatott rá a szakértő. Nem beszélve az energiaárak hihetetlen emelkedéséről és ezzel kapcsolatban a bizonyos szociális kérdések előtérbe hozásáról, amik nem szolgálják a Konzervatív Párt programját.

Szerinte tehát a Konzervatív Párnak nincs olyan programja, amivel a választók most azonosulni tudnának, és ami Boris Johnson túlélését jelenthetné hosszú távon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×