Új memóriakártyákat tehetnek az iráni atomlétesítményeket megfigyelő kamerákba – ez Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megállapodásának lényege.

Mindez apró technológiai részletnek tűnik, de kommentátorok szerint akár ahhoz is elvezethet a jövőben, hogy az Egyesült Államok feloldja az iráni gazdaságot gúzsba kötő szankciókat, amelyek részeként Washington azokat a harmadik országokat is büntette, amelyek Iránnal üzleteltek.

Az alkut két órán át tartó tárgyalások után kötötték meg Teheránban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az iráni kormány tárgyalói.

A megállapodás azt is jelenti, hogy

a nyugati országok eltekinthetnek attól, hogy „feljelentsék” Iránt a nemzetközi atomalku megszegéséért.

Mint ismert, a felek között kialakult patthelyzetben – miután még a korábbi amerikai Trump-kormányzat kilépett az Iránnal kötött nemzetközi atomalkuból, Teherán bejelentette, hogy fokozza az urándúsítást és nem fogja betartani a nemzetközi szerződés rendelkezéseit.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsnál történő panasztétel lehetősége azért fenyegetett, mert a júniusi iráni választások után hatalomra került és keményvonalasnak mondott Ebrahim Raiszi elnök kormányzata egészen eddig nem engedélyezte a nemzetközi ellenőrzőszerv képviselőinek látogatását.

A hétvégén viszont mégis beengedték Iránba Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főnökét. A most kötött alku szerint egyrészt friss memóriakártyákat tehetnek az iráni nukleáris intézményeket megfigyelő kamerákba, az irániak engedélyezik a kamerák karbantartását, és közös pecsét alatt őrzik a felvételeket tároló memóriakártyákat.

Mindez azt jelenti, hogy

az ellenőrök nem kapnak azonnali hozzáférést az iráni tevékenységről szóló bizonyítékokhoz, de legalább fennmarad a lehetőség az ellenőrzésre.

Tudósítók megjegyzik, hogy a külvilág egyre kevésbé volt tisztában azzal, hogy mivel foglalkozik Irán az atomlétesítményeiben, bár a kormány elismerte, hogy 60 százalékos tisztaságúra dúsítja az uránt – szemben a nemzetközi alkuban engedélyezett 3,67 százalékkal.

Grossi később visszatér Iránba, hogy „magas beosztású” kormányilletékesekkel tárgyaljon – úgy tűnik, Irán számára fontos volt, hogy maga az ENSZ ügynökségének az első embere, és ne csak beosztottjai látogassanak el Teheránba. Grossi szerint a mostani alku „átmeneti megoldás”, de annak örült, hogy legalább néhány napon belül végrehajtják. „Nem lesz semmi elrejtve” – kommentálta a megállapodást.

Az iráni taktika még a Teheránnal hagyományosan elnézőbb Oroszországot is feldühítette, az iráni rezsim ellenségei, Izrael és Szaúd-Arábia pedig agresszívebb fellépést követeltek az Egyesült Államoktól. Ha Iránt ezek után feljelentették volna a Biztonsági Tanácsban, akkor az megakaszthatta volna a 2015-ös nukleáris alku felújításáról és az amerikai szankciók feloldásáról szóló tárgyalásokat.