A Mol csoport éves közgyűlésén a részvényesek jóváhagyták az igazgatóság 2025-ös pénzügyi eredményekről szóló jelentését, elfogadták a konszolidált pénzügyi beszámolót, és döntöttek 241 milliárd forint osztalék kifizetéséről – közölte a Mol pénteken az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a 241 milliárd forint osztalék 9,1 százalékkal haladja meg az előző évit; ez részvényenként körülbelül 180 forintos alaposztalékot és mintegy 120 forintos rendkívüli osztalékot jelent, így az egy részvényre jutó teljes osztalék összege megközelítőleg 300 forint.

A közgyűlés öt évre újraválasztotta az igazgatóság tagjává Világi Oszkárt és Bacsa Györgyöt.

A közlemény idézi Hernádi Zsoltot, a Mol csoport elnök-vezérigazgatóját, aki szerint az egyre szigorodó szabályozási környezet, a kőolajellátásban bekövetkezett zavarok, valamint a Dunai Finomítóban történt tűzeset próbára tették a vállalat ellenállóképességét, de ezekből a válságokból megerősödve kerültek ki, folyamatosan dolgoztak a régió energiaellátásának diverzifikálásán. A szervezeti fejlesztés terén is előrelépést tettek, a holdingstruktúra nagyobb rugalmasságot és gyorsabb döntéshozatalt biztosít – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

A közlemény szerint a Mol csoport 1,3 milliárd dollár adózás előtti nyereséget ért el 2025-ben, ami 11 százalékos csökkenés 2024-hez képest. A kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 1185,8 milliárd forint (3,369 milliárd dollár) volt, 6 százalékkal több az előző évhez képest, és meghaladta a mintegy 3 milliárd dolláros tőkepiaci iránymutatást. A kutatás és termelés (upstream) szegmens EBITDA-ja 2025-ben 398,7 milliárd forintot (1,125 milliárd dollár) ért el, ami forintban 1 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A teljesítményt az 1 százalékkal megnőtt kitermelési volumen támogatta, miközben a Brent ára 14 százalékkal csökkent és a TTF gáztőzsdén a földgáz euróban számolt átlagára 2 százalékkal emelkedett.

A feldolgozás és kereskedelem (downstream) üzletág speciális tételek nélküli tiszta EBITDA-ja 2025-ben 508,4 milliárd forintot (1,453 milliárd dollár) tett ki, ami forintban 10 százalékos növekedés az előző évhez képest, elsősorban a volatilis környezetben is kedvezően alakuló finomítói árrések miatt. A petrolkémiai üzletág továbbra is negatívan járult hozzá az eredményekhez, emellett az egyik desztillációs egységben történt tűz miatt a Dunai Finomító kőolaj-desztillációs kapacitásának közel 50 százaléka kiesett az év utolsó két hónapjában.

A fogyasztói szolgáltatások szegmens EBITDA-ja 2025-ben forintban 20 százalékkal nőtt, elérve a 324,2 milliárd forintot (927 millió dollár), elsősorban a nem üzemanyag jellegű értékesítések növekedésének és egyes egyszeri hatások által vezérelt organikus növekedés eredményeként. A szállítás és tárolás (gas midstream) üzletág EBITDA-ja 73,8 milliárd forintot (208 millió dollár) ért el, ami forintban 17 százalékos csökkenés 2024-hez képest. Az eredményt a szállítási tevékenységek iránti továbbra is erős kereslet, a szabályozott tarifák változása és a makrogazdasági tényezők együttesen befolyásolták.

A körforgásos gazdasági szolgáltatások EBITDA-ja mínusz 11,3 milliárd forint (mínusz 34 millió dollár) volt a visszaváltási rendszer felfutásához kapcsolódó többlet működési költségek miatt. Ennek ellenére a negatív EBITDA forintban 44 százalékkal alacsonyabb lett, mint 2024-ben, az év során bevezetett hatékonyságjavító intézkedések első eredményeinek köszönhetően – ismertette a Mol.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közgyűlési határozatok szerint a Mol 2025. évi anyavállalati beszámolóját 5500,313 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 261,520 milliárd forint nyereséggel, a konszolidált beszámolót 8193,438 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 339,941 milliárd forint nyereséggel fogadta el a plénum.