Bár ma már számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a rendszeresített testmozgásnak óriási szerepe lehet a betegségek megelőzésében, sokakra igaz, hogy csak akkor hajlamosak maguk mögött hagyni az inaktív életmódot és valamilyen mozgásforma mellett elköteleződni, ha az egészségügyi szempontból javasolttá vagy egyenesen kötelezővé válik számukra. A sport és a mozgáson alapuló szabadidős aktivitások a fizikai jóllét mellett a mentális egészséget is támogatják – nem véletlen, hogy például a rákgyógyításban is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak neki.

A legfrissebb tudományos ismeretek szerint a mozgásban gazdag életmód több daganattípus – köztük a vastagbélrák, gyomorrák, veserák és húgyhólyagrák – kialakulásának kockázatát is mérsékli, miközben az emlőrák esetében különösen jelentős hatás figyelhető meg:

a fizikailag legaktívabbak körében akár 12-20 százalékkal alacsonyabb a megbetegedés kockázata.

A rákbetegek számára nem csupán ajánlott, de egyenesen nélkülözhetetlen a testmozgás a túlélési esélyek javításához, ugyanis köztudottan pozitív hatással van az életminőségre, növeli a fizikai állóképességet, csökkenti a fáradtságot, továbbá segít megbirkózni a kezelések mellékhatásaival. Mindezt egy 2019-ben végzett átfogó vizsgálat is alátámasztja, amely szerint az aktív életmódot folytató emlő-, vastagbél- vagy prosztatarákos betegek körében akár 40-50 százalékkal is csökkenhet a halálozás kockázata.

Egy másik, 2021-ben publikált tanulmány szerint – amelyben azt elemezték, hogy a magas kockázatú emlőrákban szenvedő betegek fizikai aktivitása a kemoterápia előtt, alatt és után miként befolyásolja a gyógyulást és a túlélés esélyét – heti 150 percnyi mozgással egy év alatt 41 százalékkal csökken a kiújulás és 59 százalékkal a halálozás esélye. Két év után pedig még kedvezőbb eredményeket kapunk: a kiújulás valószínűsége 55, míg a mortalitásé 68 százalékkal mérsékelhető – olvasható a Novartis sajtóközleményében.

A rákbetegségek és a mozgás összefüggését vizsgáló szakemberek egyetértenek abban, hogy minden mozgás számít, hiszen már alacsony intenzitású aktivitással is kimutatható egészségnyereség érhető el. Figyelemre méltó eredmények születtek azzal kapcsolatban is, hogy a rendszeres testmozgás milyen hatást fejt ki az emlődaganatos betegek depressziószintjére. Egy ugyancsak 2021-ben közölt tudományos publikáció szerint egy tizenkét hetes, részben otthon végezhető mozgásprogram hatására az enyhe, közepes és súlyos depresszióval küzdők összesített száma 50 százalékkal mérséklődött – sorolják.

„A rendszeres mozgás bizonyítottan javítja az egyes terápiák eredményességét” – hívta fel a figyelmet Hudák Tímea, a Novartis Magyarország onkológiai terápiás terület vezetője. Mint mondta: „az elmúlt időszakban megjelent kutatásoknak van egy mindenki számára jól érthető üzenete:

nem a megtett táv, a tempó vagy a választott mozgásforma számít, hanem az, hogy elinduljunk, és később se adjuk fel.

Ez mindannyiunk saját érdeke is – hiszen az aktív életmód az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz az egészségünk megőrzésére, melyet én is napi szinten követek”.

Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója kiemelte: „mindannyian keressük az egyensúlyt a munkában, az életben, önmagunkban. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ezt az egyensúlyt a megállás, a pihenés hozza meg – pedig valójában éppen az ellenkezője igaz. Az egyensúly nem attól jön létre, hogy megállunk, hanem attól, hogy haladunk. Ahogy a biciklizésnél: csak mozgás közben tudunk egyensúlyban maradni”. Hozzátette: „a rendszeres mozgás éppen ezért nem csupán egészségmegőrzés. Segít megőrizni a fizikai erőnlétünket, csökkenti a betegségek kockázatát, de legalább ilyen fontos, hogy mentálisan is stabilabbá, terhelhetőbbé tesz bennünket. Egy egészségügyi intézmény közösségeként különösen nagy felelősségünk van ebben. Nemcsak gyógyítunk – példát is mutatunk”. A főigazgató mindezek mellett azt is hangsúlyozta, fontos, hogy a mozgás ne alkalmi elhatározás legyen, hanem a mindennapjaink természetes része – mert az egyensúly nem a megállásban, sokkal inkább a mozgásban születik.

Bodoky György, a Dél-Pesti Centrumkórház onkológiai centrumának vezetője az ún. változtatható betegkockázatok között említette a mozgásszegény életmódot. Mint kifejtette: „Európában a daganatos betegségek kialakulásának mintegy 20 százalékában játszik szerepet a mozgáshiány. Számos tudományos munka foglalkozik e kérdéskörrel, mint ahogyan azzal is, hogy napjainkra a daganatos betegségek gyógyításának egyik kulcseleme a mozgásterápia”. Erre egy tavalyi, az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság kongresszusán bemutatott kutatás eredményeit hozta példaként. „A Yale Egyetem által végzett vizsgálat szerint, amennyiben a vastagbélrák-gyógyítás során a gyógyszeres kezelés mellé egy strukturált testmozgási gyakorlatot vezetünk be, akár 30-40 százalékkal növelhetjük a gyógyulás esélyét.6 A terápia támogatása bizonyos mozgásformákkal Magyarországon is egyre gyakoribb – a Dél-Pesti Centrumkórház onkológiai centrumában immár egy éve külön rehabilitációs részlet működik, amely kifejezetten ezt a feladatot vállalta magára” – mondta.

Halom Borbála, a Mellrákinfo Egyesület elnöke elmondta: „szervezetünk évek óta jó partnerséget ápol a Novartis-szal. Az együttműködésünk valódi értékét azok a közös kezdeményezések adják, amelyek révén hasznos tudást nyújthatunk a daganatos betegséggel küzdő nőknek és családjaiknak. A rendszeres testmozgás népszerűsítése különösen közel áll hozzánk – számos, a társadalmat megszólító programunk épül erre, köztük a SÉTA magadért kihívás is, amellyel kifejezetten a mellrákkal érintetteket szeretnénk elérni. A nemzeti rákellenes nap alkalmából ezeket az üzeneteket szeretnénk most még erősebben hangsúlyozni és mindenkit arra buzdítani, hogy kövessék a Facebook oldalunkat és csatlakozzanak sportos és egyéb eseményeinkhez!”