Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Ali Hamenei ajatollahnak, Irán megölt legfõbb vallási és politikai vezetõjének, illetve a helyére megválasztott fiának, Modzstaba Hamenei ajatollahnak a képét fogja egy gyászoló az amerikai-izraeli légicsapások áldozatául esett katonatisztek és polgári személyek temetési menetén Teheránban 2026. március 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Kiderült, hogy érzi most magát Irán új legfőbb vezetője

A perzsa ország indiai képviselője szerint Modzstaba Hamenei remek egészségnek örvend, és a tűzszüneti megállapodásról is ő döntött.

Irán legfőbb vezetője, Modzstaba Hamenei ellenőrzi az ország helyzetét, és ő maga hozta meg a döntést a tűzszünetről az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott háborúban – írja az Index a TASzSz orosz hírügynökség híradása alapján, aminek az iszlám köztársaság legfőbb vezetőjének indiai képviselője, Abdul Madzsid Hakeem Ilahi nyilatkozott.

A képviselő hangsúlyozta: „Nagyon jó egészségi állapotban van, minden az ő ellenőrzése alatt áll, bejár az irodájába, hivatalos személyeket fogad, az elnököt, a parlament hivatalos képviselőjét, találkozókat tartanak. A tűzszünetről szóló döntést ő hozta meg.”

Donald Trump amerikai elnök április 7-én jelentette be az Iránnal kötött kéthetes tűzszünetet. Úgy fogalmazott, a felek szinte az összes vitás kérdésben megegyeztek, Washington „munkakeretként” tekint Irán tízpontos javaslataira a további tárgyalásokhoz.

A döntés akkor született meg, amikor Irán kész volt megnyitni a Hormuzi-szorost. Teherán beleegyezett a „védelmi támadások” leállításába, amennyiben az iszlám köztársaságot nem érik csapások.

Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök, aki közvetítőként vesz részt a felek között, április 10-ére tárgyalásra hívta őket. Az iráni állami televízió szerint ezek várhatóan közvetlen tárgyalások lesznek.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×