Infostart.hu
eur:
386.84
usd:
333.42
bux:
121421.44
2026. március 3. kedd Kornélia
Boris Johnson brit miniszterelnök testhőmérsékletét mérik, amikor látogatást tesz az észak-londoni Chase Farm kórházban 2021. január 4-én. Nagy-Britanniában a mai napon megkezdődött az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által a koronavírus ellen közösen kidolgozott oltóanyag országos alkalmazása.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Stefan Rousseau

Boris Johnson: nem volt más választásunk

Nagy-Britannia még hónapokig együtt élhet a karanténnal – erre figyelmeztetett Boris Johnson miniszerelnök. Az új adatok szerint Angliában már 1 milliónál tart a fertőzöttek száma, a napi fertőzési adat pedig a 61 ezerhez közelített.

Remélem, az emberek megértik, hogy nem volt más választásunk – mondta a harmadik, országos karanténról Boris Johnson brit miniszterelnök, amikor ismét televíziós sajtótájékoztatót tartott. “Sok a feltétel, sok a ha” – utalt arra, hogy a szigorú korlátozások alá vont országban elképzelhetők-e a lazítások február közepétől.

Johnson azt sem tudta megígérni, hogy nyár előtt kinyithatnak az iskolák. Ahogy fogalmazott: “Ez egy alapvető remény.”

Ha ez még nem lett volna elég, a kormány sajtótájékoztatóin rendszeresen a “rossz zsaru” szerepét játszó Chris Witty professzor, Anglia tisztifőorvosa megjegyezte, hogy a Covid-19 miatt akár jövő télen is szükség lehet “bizonyos korlátozásokra”, mert

a járvány nem fog “egyszeriben eltűnni”,

de a melegebb hónapokban enyhébb lesz a szabályozás.

A Brit Statisztikai Hivatal adatai szerint december 27. és január 2. között a brit lakosság 2 százaléka volt vírushordozó. A napi pozitív Covid-tesztek száma a 61 ezerhez közelített és rekordot döntött a napi halálozási mutató is, amely elérte a 830-at.

Johnson igyekezett jó hírként feltüntetni, hogy a leginkább veszélynek kitett, 80 év felettiek negyedét sikerült már beoltani. Velük együtt 1 millió 300 ezer ember – köztük egészségügyi dolgozók és ápolók – kapták meg a vakcinát. Ez a lakosság közel két százaléka. Összehasonlításul: Izrael már lakosai 13 százalékát oltotta be. A miniszterelnök mégis azt mondta, hogy a britek több oltást adtak be, mint az európaiak összesen, és hogy az ország Izrael és Bahrein mögött az oltási programok élbolyában jár.

A briteknek azonban most az számít, hogy mi van otthon és Johnsont egyre több kritika éri, mert a bírálók szerint túl lassan halad a program. Ha egymillió embert beoltottak, mi történt a fennmaradó több millió dózissal, hiszen már ötmillió van Nagy-Britanniában – jegyezte meg az Evening Standard című londoni lap.

Az újság szerint a Pfizer-vakcinák körülbelül felét a kormány visszatartotta – valószínűleg a korai kétdózisos oltási stratégia miatt, amely arra épült, hogy egy ember három héten belül két oltást kapjon.

Az AstraZeneca védőoltás december 30-i engedélyezése után viszont módosították a programot. Immár az lett a prioritás, minél több ember kapja meg az első dózist és csak 3 hónap elmúltával a második adagot.

A kormány most elkezdte felszabadítani a Pfizer-készleteket, viszont ez logisztikai gondokat is okoz, mivel a mínusz 70 fokon tárolt Pfizer-vakcinát sokkal óvatosabban kell kezelni, mint az AstraZeneca oltását.

Nagy-Britannia most versenyt fut az idővel, hogy beadja a vakcinákat, miközen megpróbál úrrá lenni a járványon

– jegyezte meg a Standard.

A brit ellenzéki Munkáspárt szerint a kormánynak ha esik, ha fúj biztosítania kell heti kétmillió oltás beadását, és aztán még jobban felpörgetni a programot. A vírus ugyanis mutálódhat, és akkor módosítani kell a védőoltást, amivel heteket lehet elveszíteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×