eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Kormányellenes tüntetők és rohamrendőrök összecsapása Bejrútban 2020. augusztus 6-án, két nappal a kikötői negyedben történt, pusztító erejű, kettős robbanás után.
Nyitókép: MTI/AP/Haszan Ammar

Először a veszélyes vegyi anyag robbant, aztán a libanoniak haragja

Lapok számításai szerint a lakosok 60 százaléka került a szegénységi küszöb alá az egykor gazdag országban.

Gyász után dühös tüntetések Bejrútban: a több mint 150 ember életét követelő, ezrek sebesülését okozó és a főváros egy részét lakhatatlanná tévő detonációk után a polgárok már nem tudtak úrrá lenni érzelmeiken. A bejrútiak a kormányt és a politikai elitet vádolják, amiért éveken át tárolták a veszélyes anyagot a kikötőben, ami példátlan tragédiához vezetett.

Bejrút, 2020. augusztus 7.
A német Technikai Segélyszervezet Szövetségi Intézetének (THW) tagjai keresőkutyákkal a romok között 2020. augusztus 7-én, három nappal a kikötői negyedben történt hatalmas erejű, kettős robbanás után. A detonációk következtében a legutóbbi információk szerint legkevesebb 135 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek, 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították.
MTI/EPA/Vael Hamzeh
Bejrút, 2020. augusztus 7. A német Technikai Segélyszervezet Szövetségi Intézetének (THW) tagjai keresőkutyákkal a romok között, három nappal a kikötői negyedben történt hatalmas erejű, kettős robbanás után. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították. MTI/EPA/Vael Hamzeh

Csütörtök éjszaka a tiltakozók megpróbáltak eljutni a parlament épületéhez, de rendőrök állták útjukat, akik

könnygázzal próbáták visszatartani a tömeget.

Az áramellátás megszűnése miatt sötétlő utcákon az emberek azt kántálták, hogy „forradalom” és feltették a kérdést: miért kell a rendőröknek védeni a detonációk miatt szintén romos és üres parlamenti épületet.

Ugyancsak csütörtökön a tömegek szinte megmentőként üdvözölték Emmanuel Macron francia elnököt, aki azt ígérte, hogy biztosítja: a küldött segély nem kerül korrupt illetékesekhez. Emellett reformokat sürgetett, hogy feloldják a libanoni politika bénultságát.

Macronnal szemben a helyi vezetők jobbára nem merészkedtek ki az utcára.

Szaad Hariri volt miniszterelnök és Marie-Claude Nazsm igazságügyminiszter ezt mégis megtette, de őket haragos tiltakozók fogadták.

Harari kabinetje az év elején mondott le a masszív kormányellenes tüntetések nyomán, ahol az általában szektás alapon megosztott libanoniak közösen álltak ki a teljes politikai elit ellen. Az új kormánynak kellene kivezetnie az országot a súlyos gazdasági válságból, de eddig erre képtelen volt, és a Financial Times szerint emiatt

a lakosok 60 százaléka került a szegénységi küszöb alá az egykor gazdag országban.

Az embereket nemcsak az zavarja, hogy a hatóságok éveken át hagyták, hogy 2750 tonna robbanékony anyagot tároljanak egy kikötői raktárban, hanem a rendkívüli állami segély elmaradása is. A kormány eddig nem szabadított fel jelentősebb összeget a károsultak megsegítésére.

Bejrút, 2020. augusztus 7.
A libanoni polgári védelem tagjai kutatnak áldozatok után a romok között 2020. augusztus 7-én, három nappal a kikötői negyedben történt hatalmas erejű, kettős robbanás után. A detonációk következtében a legutóbbi információk szerint legkevesebb 135 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek, 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították.
MTI/EPA/Vael Hamzeh
Bejrút, 2020. augusztus 7. A libanoni polgári védelem tagjai kutatnak áldozatok után a romok között. A detonációk következtében a legutóbbi információk szerint legkevesebb 135 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek, 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. MTI/EPA/Vael Hamzeh

A pénzt felajánló külföldi országok pedig sorra mondják azt, hogy nem a libanoni kormánynak, hanem „megbízható helyi partnereknek” utalják majd át az összegeket.

A bejrúti robbanásról és következményeiről az Infostart összes cikke itt olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×