Az áldozatok számáról egyelőre nem érkezett jelentés, mint ahogy azt sem tudni pontosan, hogy mikor történt a támadás. Az akcióról beszámoló The Wall Street Journal is csak annyit közölt, hogy a légicsapást ahhoz az akcióhoz igazították, amellyel a korábban lelőtt F-15-ös vadászbombázó fegyverkezelőjét mentették ki Iránból. Az Army Recognition szerint már maga az időzítés is katonai bravúrnak számít, hiszen két, nagy jelentőségű hadművelet zajlott nagyjából egyszerre ellenséges légtérben.

Úgy tudni, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoki bunkere elleni támadást azt követően rendelték el sietve, hogy a hírszerzés szerint ott nagy számban gyülekeztek magas rangú katonai vezetők. A bombázásra személyesen az Egyesült Államok haderejének Központi Parancsnokságát irányító Cooper tengernagy adta ki a parancsot. Ennek nyomán mozgásba lendült a stratégiai légierő. Az Egyesült Államokban lévő Whiteman támaszpontról útnak indultak a B-2 lopakodó nehézbombázók, míg más bázisokról a bevetést támogató tankergépek szálltak fel.

Six USAF B-2 stealth bombers dropped twelve, not six, 30k pound GBU-57 Massive Ordnance Penetrators (MOPs) on Iran's Fordow nuclear enrichment facility tonight. -CNN

A total of 180 tons of bombs dropped on Fordow tonight. pic.twitter.com/0QDZMXYkfC

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) June 22, 2025

Mindez elképesztően rövid idő alatt történt.

A sietséget az indokolta, hogy az amerikaiak minél több iszlám gárdista vezetőt akartak kiiktatni. Ők viszont nyilvánvalóan azt hitték, hogy az IRGC Teherán közeli bunkere tökéletes biztonságot nyújt az izraeli vagy az amerikai bombázások ellen. Csakhogy a hatalmas, denevérekre emlékeztető csapásmérőket ezúttal két-két, GBU-57 MOP (Massive Ordonance Penetrator) bunkerromboló bombával fegyverezték fel. Ezt az ejtőlőszert kifejezetten az erősen védett, mélyen a föld alá épített létesítmények elpusztítására tervezték.

A Boeing által kifejlesztett GBU-57 a maga 14 tonnás súlyával a világ legnagyobb, hagyományos robbanóanyaggal töltött légibombája. A külső burkolata különlegesen erős acélötvözetből készül azért, hogy minél mélyebbre tudjon behatolni a talajba. Bár a pontos adatok titkosak, állítólag

betonba vagy sziklába akár 60 méter mélyen is képes befúródni.

A töltet csak ezután robban és hatalmas, földrengésszerű lökéshullámot gerjeszt, ami további tíz méterekkel növeli a pusztítás hatókörét.

CNN reports that, along with the Tomahawk cruise missiles, another USAF B-2 stealth bomber dropped a pair of GBU-57 Massive Ordnance Penetrators (MOPs) on Iran's Natanz nuclear enrichment facility.

(File GBU-57 penetration test) pic.twitter.com/BeE0FbsxLu

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) June 22, 2025

Az amerikaiak azonban teljesen biztosra akartak menni, ezért minden repülőgép két-két bombát dobott ugyanarra az egy pontra. Így a második, az első által ütött kráter aljába zuhant, és onnan még mélyebbre hatolva robbant fel. Ilyen rombolóerőnek szinte semmilyen természetes vagy épített földalatti létesítmény nem képes ellenállni.

Bár a GBU-57-et már 2011-ben rendszerbe állították az első harci bevetése csak 2025. június 22-én történt, amikor Donald Trump elnök parancsára lerombolták az iráni urándúsító üzemeket. A legfontosabb fordói telephelyre hét B-2-es bombázó csapott le, tizenkét darab bunkerrombolóval. A Natanz-nál lévő nukleáris üzem földalatti létesítményeire pedig két GBU-57-es zúdult.

Bár a teheráni vezetés azt állította, hogy a támadás nem okozott érdemi veszteséget Irán nukleáris programjának, azért független megfigyelők szerint ezt a kijelentést érdemes fenntartásokkal kezelni. Az viszont tény, hogy azóta sem került elő a 400-450 kilónyi, 60 százalékos dúsítottságú urán. Márpedig ennyi hasadóanyag legalább tíz atombombára lenne elegendő.