Infostart.hu
eur:
368.95
usd:
336.44
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Egy nő ellenőrzi egy ofszet nyomdagép működését.
Nyitókép: Getty Images

Drágulnak a könyvek: a közel-keleti helyzet miatt bajban van a nyomda- és papíripar

A drágulás hamarosan a kiadói árakban is megjelenhet, és érintheti a már legyártott készleteket is. Egyes kiadók már jelezték, hogy visszafogják a kiadványszámot, és bizonyos újranyomások is elmaradhatnak, ami hiányokat okozhat a piacon. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke az InfoRádióban elmondta: most már azt is számításba kell venni, hogyha nagyobb példányszámban szeretnének kinyomtatni egy könyvet, akkor az alacsonyabb műveleti költségek nem feltétlenül fognak javítani az árakon.

A közel-keleti konfliktus miatt kialakult globális ellátási zavarok és az üzemanyagárak emelkedése közvetlen hatással van a papírgyártásra, a nyomdaiparra, mivel a festékek, kémiai kezelőanyagok és egyéb alapanyagok jelentős része az olajfinomítás melléktermékeiből származik. A Fumax kiadó április elején közzétett Facebook-bejegyzésében azt írta, a papíripari termékek ára jelentősen emelkedni fog a közeljövőben, és várakozásuk szerint több termékkategóriában a növekedés mértéke eléri vagy meg is haladhatja a tíz százalékot. A drágulás már most érzékelhető, mivel az első áremelkedések már április 1-jén életbe léptek, és a kiadó szerint a változások a könyv- és képregényvásárlókat is érzékenyen érintik majd.

A papíripari drágulás előbb-utóbb a kiadói árakban is megjelenik majd, ráadásul a már legyártott készletek esetében is.

Egyes kiadók jelezték, hogy visszafogják a kiadványszámot, és bizonyos újranyomások is elmaradhatnak, ami hiányokat okozhat a piacon.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke az InfoRádióban azt mondta, a Fumax kiadó valószínűleg a Nyomda- és Papíripari Szövetségtől kapott közlemény alapján fogalmazta meg állásfoglalását, illetve várakozásait. Gál Katalin figyelmeztetett, hogy a közel-keleti helyzet eszkalálódása, valamint a Hormuzi-szoros lezárása nemcsak az olaj- és gáztároló létesítmények részleges kiesését vagy korlátozottabb teljesítményét eredményezte, hanem a papírárak elszabadulásához, illetve az összes nyomdai költség megemelkedéséhez is hozzájárult. A nagyobb nyomdák raktáraiban természetesen van készleten megfelelő mennyiségben papír, a rendeléseket ugyanis időben intézik, és nem az utolsó pillanatra hagyják, amikor könyveket kell nyomtatni.

Ahogy Gál Katalin fogalmazott, a jelenleg készleten lévő papírt még „békés áron” vásárolták meg a nyomdák,

az újabb beszerzések azonban már várhatóan nagyobb kiadással járnak majd.

A nyomdagépek működtetéséhez szükség van energiára, olajra, benzinre, amiket ide is kell szállítani, és maga a szállítmányozás, illetve a logisztika is fokozott költségekkel jár a jelenlegi helyzetben. A nyomdagépekbe különböző kémiai, petrolkémiai alapú nyersanyagok kerülnek, az ellátási zavarok miatt azonban jelentős hiány alakult ki a piacon ezekből a termékekből. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a vezető tengeri biztosítók a háborús kockázatokra hivatkozva felfüggesztették fedezeteiket, ami a tankerforgalom drasztikus visszaeséséhez és jelentős szállítási felárak megjelenéséhez vezetett. „Ez azt jelenti, hogy

nemcsak az üzemanyag lett drágább, hanem a biztosítási összeg is jócskán emelkedett. Nem lehet csak úgy szaladgálni a tengeren, hanem megnövekedett ennek is a kockázata”

– magyarázta Gál Katalin.

Mindennek vélhetően dominóhatása lesz, ami rányomja a bélyegét a könyvkiadásra és a könyvterjesztésre is. Gál Katalin megerősítette, hogy a költségnövekedés mértéke elérheti vagy meghaladja a két számjegyű, tízszázalékos tartományt. A nyomdaipari vállalkozásoknak plusz költségeik lesznek, és ezt más területeken tapasztalt következmények, reakciók alapján feltehetően áthárítják majd.

Gál Katalin kiemelte: a legtöbb alapanyagot külföldről szerzik be a vállalkozások, így a devizakitettség tovább növeli a problémákat. A forint aktuális árfolyama is hat arra, hogy mit, mennyiért és hogyan lehet megvásárolni.

Ha valaki nagyobb mennyiséget rendelt, jobban jár, mert a műveleti költségek csökkentek az egy darab kiadványra vetítve.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke szerint most már azt is számításba kell venni, hogyha nagyobb példányszámban szeretnének kinyomtatni egy könyvet, akkor az alacsonyabb műveleti költségek nem feltétlenül fognak javítani az árakon, ugyanis több papír, festék kell hozzá, valamint további szállítási kiadások merülhetnek fel.

„Ezek az áremelkedések nem fogják annyira a földhöz vágni azokat a könyvműhelyeket, amelyek többet megengedhetnek maguknak. Végső soron azonban az a helyzet, hogy a tízszázalékos termékkategóriánkénti drágulás már a most, újonnan kinyomott könyvek árában is jelentkezni fog, ami semmiképpen sem örömhír” – mondta Gál Katalin.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.

Változás jön az inzulinkezelésben, a betegszervezetek örülnek

Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×