Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Fizetés mobiltelefonnal, Apple Pay.

Ez a hat leggyakoribb Apple Pay-csalás: így lehet kivédeni

Az Apple Pay az egyik legnépszerűbb mobilfizetési szolgáltatás világszerte: becslések szerint több százmillió felhasználóval és évente több ezermilliárd dollárnyi tranzakcióval. Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a kiberbűnözők mindig ott jelennek meg, ahol pénz van, ezért az Apple Pay felhasználói is egyre gyakrabban válnak csalók célpontjává.

Bár az Apple ökoszisztémája erős biztonsági megoldásokat használ, például biometrikus azonosítást (Face ID) és tokenizációt, a csalók gyakran nem a technológiát támadják, hanem magukat a felhasználókat próbálják megtéveszteni.

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a mobilfizetési szolgáltatások – köztük az Apple Pay és a Google Pay – elleni csalások jelentős része pszichológiai manipulációra épít, vagyis arra, hogy a felhasználókat rávegyék érzékeny adatok megadására vagy pénz küldésére.

A mobilfizetéshez használt NFC-technológia is egyre nagyobb figyelmet kap a támadók részéről: az ESET kutatásai szerint 2025 első és második fele között majdnem megduplázódott az NFC-t kihasználó androidos kártevők észlelése – olvasható az ESET közleményében.

Magyarországon is népszerű a mobilfizetés

Magyarországon is rohamosan nő a digitális és mobilfizetések száma. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025 harmadik negyedévében közel 480 millió bankkártyás fizetés történt, összesen mintegy 4500 milliárd forint értékben. A mobiltárcákba regisztrált bankkártyák száma eközben 2,4 millió fölé emelkedett, ami jól mutatja, hogy az Apple Payhez és más digitális pénztárcákhoz hasonló megoldások gyorsan terjednek a magyar felhasználók körében.

A 6 leggyakoribb Apple Pay-csalás

Az Apple Pay-hez kapcsolódó csalások célja általában a felhasználók pénzügyi adatai, pénze vagy Apple ID-fiókja. Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint a következő módszerek a leggyakoribbak:

Adathalászat (phishing)

A csalók SMS-ben, e-mailben vagy telefonon keresik meg az áldozatot. Azt állítják például, hogy ellenőrizni kell az adatokat, visszatérítés jár, vagy probléma merült fel az Apple Pay-fiókkal. A mellékelt link egy hamis oldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat vagy belépési adatokat kérnek. Gyakori, hogy a csalók a bank által küldött egyszeri megerősítő kódot is megszerzik, így saját digitális pénztárcájukba tudják hozzáadni az áldozat kártyáját.

Online piacteres csalás

A csaló egy online piactéren vásárolna egy nagy értékű terméket, és Apple Pay-jel fizet – csakhogy egy lopott bankkártyával. Amikor a valódi kártyatulajdonos vitatja a tranzakciót, az eladó kénytelen visszafizetni az összeget, miközben a termék már a csalónál van.

Túlfizetéses csalás

A csaló többet utal, mint amennyiben megállapodtak, majd visszakéri a különbözetet egy másik fizetési alkalmazáson keresztül. Később kiderül, hogy az eredeti fizetés lopott kártyával történt – így az eladó a terméket, a termék elutalt díját és a visszautalt pénzt is elveszíti.

Kéretlen fizetés

Az áldozat váratlanul pénzt kap Apple Pay-en keresztül, majd a küldő arra kéri, hogy utalja vissza egy másik módon, például ajándékkártyával vagy más alkalmazáson keresztül. Később a bank visszavonja az eredeti tranzakciót, így az áldozat mínuszban marad.

Hamis fizetési bizonylat

A csaló egy képernyőfotót küld arról, hogy Apple Pay-jel fizetett, és azt állítja, hogy az összeg „függőben van”, vagy csak a csomag feladását követően kerül jóváírásra. Valójában az Apple Pay nem használ ilyen letéti rendszert, így a fizetés valójában meg sem történt.

Nyilvános Wi-Fi támadás

Egyes támadók hamis - úgynevezett „evil twin” - Wi-Fi hálózatot hoznak létre például kávézókban vagy repülőtereken. A felhasználó forgalmát megfigyelhetik, és akár hamis Apple-bejelentkezési oldalra is átirányíthatják, hogy megszerezzék az Apple ID-adatokat.

Figyelmeztető jelek

Az alábbi jelek gyakran csalásra utalnak:

sürgető üzenetek, amelyek gyors döntésre próbálják rávenni a felhasználót

kérés az egyszer használatos hitelesítési kód (2FA) megadására

kérés, hogy küldjük vissza egy frissen kapott fizetés egy részét vagy egészét

felszólítás, hogy küldjük el a terméket még a fizetés jóváírása előtt

ismeretlen személy, aki Apple- vagy banki alkalmazottnak adja ki magát

Hogyan védekezhetünk?

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthető a kockázat:

kapcsoljuk be az Ellopott eszköz védelme funkciót az iPhone-on

engedélyezzük a fizetési értesítéseket az Apple Pay-kártyákhoz

online vásárlásnál használjunk olyan bankkártyát, amely támogatja a chargeback lehetőséget

nyilvános Wi-Fi használatakor alkalmazzunk VPN-kapcsolatot

használjunk megbízható kiberbiztonsági megoldást, amely további védelmet nyújthat

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×