Infostart.hu
eur:
360.34
usd:
309.35
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Concept of stock market, economy, investment crash.
Nyitókép: jayk7 / Getty Images

Elemző: az inflációs adat sokkal alacsonyabb, mint bárki várta

A februári 1,4 százalékrók márciusban 1,8 százalékra emelkedett az éves infláció Magyarországon. Az adat azonban még így is kedvező és elmaradt az előzetes várakozásoktól, az elemzők többsége ugyanis 2 százalék feletti áremelkedéssel számolt – mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője.

Részben meglepetést okozott a friss éves inflációs adat, Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint a vártnál kisebb volt az emelkedés a februári 1,4 százalékról 1,8-ra. Mint az InfoRádióban elmondta, az elemzők szinte kivétel nélkül 2 százalék feletti inflációs adatot vártak. A folyamat iránya tehát nem volt meglepő, de a változás mértéke igen.

A friss adatban szerepet játszhatott az, hogy

  • az árrésstop még mindig érvényben van,
  • a kormány az üzemanyagokra védett árat vezetett be.

Ezt kommentálva aláhúzta: az árrésstop most már több mint egy éve hatályban van az élelmiszerek esetében.

„Korábban azt mondták szakértők, és mi is azt gondoltuk, hogy összességében az árrésstopok és egyéb önkéntes árkorlátozó intézkedések nagyjából 1-1,5 százalékkal csökkenthetik az inflációt, ez továbbra is érvényes. A kormány aztán idén március 10-én vezetett be védett árat az üzemanyagok esetében a közel-keleti háború miatt. A KSH gyakorlatáról pedig azt lehet tudni, hogy mindig a hónap első 20 napjában végzi az árak felírását. Tehát ez azt jelenti, hogy azért a március első 10 napjában a védett ár előtti üzemanyagárak még magasabbak voltak, mint a februári átlagár, és részben ennek köszönhető az infláció emelkedése, vagy mondhatjuk úgy is, hogy szinte teljesen ennek tudható be az infláció emelkedése” – ecsetelte.

A havi árváltozásokra rámutatva elmondta még, hogy az egyéb cikkek és üzemanyagok esetében látszik egy jelentősebb megugrás, ugyanígy a ruházkodási cikkek esetében, ahol pedig a szezonalitás határozta meg az árakat. Ez a két termékkategória az, ahol jelentősebb áremelkedés látszott havi alapon.

Inflációs adat 2026 tavaszán.
Inflációs adat 2026 tavaszán.

A lakosság, mint ismertté vált, meglehetősen érzékeny az élelmiszerárak emelkedésére, átélt a közelmúltban nagyobb inflációs sokkot is. Ennek tükrében érdekes adatként emelte ki, hogy most az élelmiszerárak stagnálnak, mind havi, mind éves alapon.

„Mondhatjuk azt, hogy véget ért az intenzív élelmiszerár-emelkedés korszaka, ebben persze a nemzetközi folyamatok is segítenek; a globális élelmiszerár-csökkenés, illetve stagnálás begyűrűzött a magyar árakba is” – hangsúlyozta.

Hogy mennyire maradhatnak ezek az inflációs folyamatok továbbra is ilyen kedvezőek annak fényében, hogy az IMF az idei globális növekedési kilátásokat lefelé módosította, ugyanakkor az inflációs várakozásokat felfelé, erről Beke Károly azt mondta: a válasz javarészt a közel-keleti háború lefolyásán múlik.

„Most éppen arról beszélhetünk, hogy sikerült egy kéthetes tűzszünetről megállapodni, aminek örülnek a piacok. Ha a globális környezet támogató marad, a háború nem eszkalálódik és az energiaárak visszacsökkennek akár a februári szintjükre, akkor viszonylag olcsón megúszhatja a világgazdaság, kisebb inflációs sokkal. Azonban

ha elhúzódik a háború, az energiaárak továbbra is magasan ragadnak, szállítási nehézségek lesznek, továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy érdemben magasabb lesz az infláció.”

Felhívta még a figyelmet, hogy az áprilisi adatból már gyakorlatilag teljesen eltűnik majd az árréstopok hatása, hiszen épp egy éve vezette be a kormány. Szerinte ezek után az év közepén lesznek majd érdekes momentumok, hiszen május végéig vannak csak biztosan érvényben az árrésstopok, illetve a különböző megállapodások különböző szektorokkal,

  • telekommunikációs cégekkel,
  • bankokkal,
  • biztosítókkal,
  • gyógyszergyártókkal

arról, hogy nem emelik az áraikat. És a kormány januárban fél évvel halasztotta el az üzemanyagok jövedéki adójának emelését is, ami szintén aktuális lenne júliustól. Összességében emiatt tehát az év közepén jöhet majd egy komolyabb ugrás az inflációban.

Elemzők most tehát azt gondolják, hogy mindennek hatására az év második felében magasabb áremelkedéssel számolhatunk az év végére, újra akár a 4 százalék környékén is lehet az inflációs ráta.

Hogy az alacsony inflációs adat az alapkamat csökkentésével kapcsolatos várakozásokat is felerősítheti, arról megint csak úgy vélekedett, „érdemes megvárni azt, hogy mi lesz a közel-keleti konfliktus további sorsa”.

„Viszonylag könnyű helyzetben van a Magyar Nemzeti Bank, hiszen április végén lesz majd csak a következő kamatdöntő ülése,

tehát van ideje úgymond megvárni azt, hogy hogyan alakulnak a geopolitikai fejlemények. Az látszik, hogy ez az 1,8 százalékos infláció a jegybank toleranciasávja alatt van. A jegybank 2 és 4 százalék közötti inflációt céloz meg, ez alapján akár csökkenthetné is a kamatot a Monetáris Tanács. Kérdés, hogy a geopolitikai kockázatokat hogyan értékelik majd. És addig még eltelik a kéthetes tűzszünet is.”

Mindemellett közeleg a vasárnapi parlamenti választás, ami szintén okozhat Beke Károly szerint olyan pénzpiaci kilengéseket, ami befolyásolhatja az infláció alakulását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×