Több mint 8 millió választópolgár vehet részt vasárnap az országgyűlési képviselőválasztáson. Ők 106 választókerületben öt jelölőszervezet – a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Tisza Párt, a Mi Hazánk Mozgalom, a Demokratikus Koalíció és a Fidesz–KDNP – országos listájára, ezek egyéni jelöltjeire, illetve néhány független jelöltre voksolhatnak április 12-én reggel 6 és este 7 óra közöt.

A külföldön dolgozó, de hazai lakcímmel rendelkező magyarok a nagykövetségeken, a határon túli magyarok pedig levélben szavazhatnak – ez utóbbi már megkezdődött.

A belföldi szavazók többségének ugyanott kell voksolnia, mint 2022-ben.

Erről Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszélt korábban az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Az értesítőn, amit kiküldtünk, illetve digitálisan is megkapták a tárhelyükre az azzal rendelkező választópolgárok, látják, hogy melyik vármegye hányas számú választókerületéhez tartoznak. De jellemzően a településükön a szavazókörök nem változnak, tehát ugyanoda kell menni. Ahol pedig változás van, ott helyben is igyekeznek a választási irodák tagjai külön felhívni a választópolgárok figyelmét, hogy ne megszokásból induljanak szavazni” – fogalmazott.

A szavazás módja sem változott – tette hozzá az elnök. „Tollal kell szavazni, ez lehet saját toll is, és két egymást metsző vonalat kell elhelyezni mind a két szavazólapra. Most annyiban egyszerű a képlet, hogy egy pártlistás szavazólapot, vagy egy nemzetiségi listásat, hogyha nemzetiségi választópolgár megy szavazni, fog kapni az adott választópolgár, illetve az egyéni jelölteknek a szavazólapját. A pártlistás és az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapon is egy-egy egymást metsző vonalat lehet ejteni.

Az, hogy egyébként milyen üzenetek, rajzok, egyéb közlések vannak a szavazólapon, az az érvényességét nem befolyásolja a szavazatnak.

A bizottsági tagok azt vizsgálják, hogy két egymást metsző vonal van-e valamelyik jelöltnél” – mondta Nagy Attila, kitérve arra is: a választási bizottság tagjai kérésre fognak borítékot adni; lesz elegendő számú boríték minden szavazókörben, de nem lesz kötelező azt használni.

A magyar választás végig papír alapú: „Helyben kinyomtatják a névjegyzéket, ha szereplünk a névjegyzékben, akkor tudunk választani. A leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottságok ott helyben összesítik, kitöltenek erről egy szavazóköri eredményjegyzőkönyvet, ezeket az adatokat visszük be az informatikai rendszerbe, összesítjük, és megmutatjuk utána a honlapon. Egyébként az összes szavazóköri jegyzőkönyvet be is fogjuk szkennelni, a szavazás másnapján már láthatók lesznek a honlapunkon. Vagyis azok alapján manuálisan is össze lehet adni ezeket az eredményeket és összevetni a honlapunkon mutatott összesített eredményekkel” – fejtette ki.

A valasztas.hu kicsit modernebb és használhatóbb lett – mondta. „A honlapunk nyitó oldalán egyből a 2026-os választásra lehet kattintani, és ott a megszokott rendben lehet tájékozódni szavazókörökről, jelöltekről, a választópolgárokkal kapcsolatos statisztikáról, illetve a legfontosabb híreink is elérhetők, a kisfilmjeink is. Most is több lakossági kisfilmmel készültünk, de vannak a szavazatszámláló bizottságok számára gyártottak is. Volt arra igény az elmúlt években, hogy online elérhető anyagokkal is segítsük a felkészülésüket, ennek igyekszünk maradéktalanul eleget tenni, és a választási füzetek mellett interaktív módon is segíteni minden, a választás lebonyolításban érintett személynek a felkészülését” – fogalmazott.

Nagy Attila azt is elmondta, kik számolják össze a szavazatokat:

• a szavazatszámláló bizottságnak egyrészt a civil szférából választott tagjai vannak, akik teljesen független, a pártpolitikától nem befolyásolt lakosai az adott településnek, olyanok, akik jelentkeztek erre a feladatra;
• az adott választáson induló jelöltek, jelölő szervezetek delegáltjai.

Ők együtt alkotják a szavazatszámláló bizottságot, esküt tesznek, hogy a törvény szerint fognak eljárni, és a jogaik és kötelezettségeik azonosak.

A nemzetközi megfigyelők, illetve a sajtó képviselői végig jelen lehetnek, a szavazás lebonyolítását az elsőtől az utolsó lépésig nyomon követhetik.

Előfordulhat, hogy az eredmény szoros lesz, de erre is van jogi megoldás:

van egy új szabály, a kötelező újraszámlálás,

amit az Országgyűlés úgy vezetett be, hogy országgyűlési választáson a második helyen álló jelölt, ha 100 szavazat vagy annál kisebb a hátránya, kérheti az újraszámlálást mindenféle jogsérelem állítása nélkül.

Fontos tudnivaló még, hogy a 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak, de este 7 után már nem szabad beállni a sorba. Kampánycsend nincs, de a szavazás napján a szavazókör 150 méteres körzetében nem szabad kampányolni. Az országgyűlési választás előkészítése és elbonyolítása egyébként 31 milliárd 300 millió forintba kerül.