eur:
393
usd:
366.3
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Jemeni férfi nézi a síita húszi lázadók ideiglenesen börtöneként használt iskolaépület romjait, amelyet szaúdi légicsapás ért a délnyugat-jemeni Dhamar tartományban 2019. szeptember 1-jén. A szaúdi vezetésű nemzetközi koalíció támadásában legalább száz fogvatartott életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

ENSZ: a nyugati hatalmakat is felelősség terhelheti a jemeni háborús bűnökért

Vezető nyugati országok és Irán is bűnrészesek lehetnek a Jemenben elkövetett háborús bűnökben – ezt állapította meg az ENSZ jelentése. Nagy-Britanniát például a konfliktusban civil célpontokat is bombázó szaúdiaknak való fegyvereladások miatt vehetik elő.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Irán is felelős lehet az emberiesség elleni bűntettnek minősülő Jemeni bombázásokért. Ezek során a szaúdi és az emirátusi légierő nagyszámú polgári lakost is megölt. Gyerekeket szállító buszt és legutóbb egy börtönt ért találat.

A nyugatiak a szaúdiak vezette koalíciót, Irán a húti lázadókat támogatja a konfliktusban. Mindkét oldalt azzal vádolják, hogy jogsértő módon, polgári lakosokat is célba vett.

A koalíciót nem csak véletlennek tűnő tragédiák miatt, hanem az ellenségeik elleni célzott gyilkosságok és kínzások miatt is felelősnek tartja a világszervezet.

A kormány és húti lázadók, illetve a feleket támogató külföldi szövetségesek négy éves háborújában az ENSZ adatai szerint

7300 polgári lakos halt meg, ezek több, mint egynegyede volt nő és gyermek.

A számok csak azokat említik, akik valamilyen fegyveres támadásban vesztették életüket. Ezen kívül a szaúdiak ellentmondásos blokádja nyomán fellépett élelmiszer- és gyógyszerhiány tizedelte a lakosságot.

Az ENSZ szakértői 600 beszélgetés és nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján katonai és politikai vezetők listáját állították össze. A 160 fős jegyzéken szaúdi, emirátusi, húti és jemeni kormánypárti személyek nevei találhatók – ők azok, akik ellen háborús bűnök miatt vádat emelhetnek.

A dokumentum további nyomást fejt majd ki a brit, francia és amerikai kormányra hogy állítsa le a szaúdiaknak történő fegyvereladásokat. Az amerikaiak válasza az volt, hogy a fegyvereladások leállítása csak még több polgári áldozathoz vezetne.

Júniusban egy brit fellebbviteli bíróság úgy foglalt állást, hogy a szükséges vizsgálatok nélkül folytatódtak a fegyvereladások, és a brit hatóságok nem győződtek meg arról, hogy a jemeni kormányt támogató, szaúdi vezetésű koalíció nem követhet-e el háborús bűnöket. A brit kormánynak egy hónap múlva kell válaszolnia.

Az ENSZ vizsgálóbizottsága

különösen aggasztónak találta azt a folyamatot, ahogy a szaúdiak tervezik és jóváhagyják a célpontok elleni támadásokat.

Ezek szerint bármely katonainak nevezett célpont elleni támadás jogszerű, tekintet nélkül a lehetséges polgári áldozatokra. Az ENSZ-bizottság szerint ezzel figyelmen kívül hagyják az arányosság elvét.

A szerzők azt is megemlítik, hogy a külföldi koalíció által támogatott jemeni kormányerők önkényesen fogva tartanak és fenyegetnek politikusokat, újságírókat, jogvédőket és vallási vezetőket. Az emirátusi és velük szövetséges erők pedig megkínoztak, megerőszakoltak és megöltek titkos börtönökben fogvatartott feltételezett politikai ellenfeleket. Eközben a másik oldalon a húti lázadók civilek által látogatott helyeken is elhelyeztek gyalogsági és egyéb aknákat, amivel megsértették a humanitárius törvényeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×