Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
333.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Brüsszel, 2018. július 12.Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Mike Pompeo (b) jelenlétében sajtóértekezletet tart a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének második napján, 2018. július 12-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Mike Pompeo (b) jelenlétében sajtóértekezletet tart. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Trump alkudozna Iránnal, tanácsadói azonban nem

Tovább növekszik a fegyveres összecsapás veszélye Irán és az Egyesült Államok között. Washington például közölte: „Teherán által ihletett támadás veszélye fenyegeti iraki nagykövetségét”. Donald Trump elnök azonban vonakodik tanácsadóira hallgatni.

Tankhajók és olajvezetékek elleni szabotázsakciók, az iraki amerikai nagykövetség elleni fenyegetés – az Egyesült Államok fegyveres erői riadókészültségben várják az öbölbeli fejleményeket.

A legújabb lépés részeként kivonják a bagdadi nagykövetség „nem létfontosságú” állományát, mert egy állítólagos hírszerzési információ szerint „Irán ihletésére” támadás fenyegeti a képviseletet.

Trump elnök az elmúlt években nem fogta vissza magát, amikor Teheránt kellett ostorozni. Most azonban összekülönbözött tanácsadóival, mert meglepő módon inkább a diplomácia, mint a katonai konfrontáció híve. Emellett próbálja tartani magát ahhoz a törekvéséhez, hogy visszatartsa az Egyesült Államokat a költséges háborúktól.

Sőt, közvetlenül, személyesen akar tárgyalni az iráni vezetőkkel

– állítja a Washington Post című lap.

Az újság szerint a hírszerzési információk eltérő értelmezése miatt nemcsak a Fehér Ház stábján belül, de Washington és európai szövetségesei között is vita robbant ki.

Trump szerint a katonai tervezők „túlzásokba estek”

– mondta az újságnak egy forrás, aki ismeri az elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója, a héjaként emlegetett John Bolton, valamint Mike Pompeo külügyminiszter közötti beszélgetéseket.

Bolton például nyíltan rezsimváltást akart Iránban, de a forrás szerint „teljesen más hullámhosszon van, mint Trump”, aki „beszélni akar az irániakkal és alkut akar kötni”.

„Neki nem tetszik a rezsimváltásról szóló szöveg” - tette hozzá a forrás, mert az Szaddám Husszein, később kivégzett volt iraki elnök eltávolításának emlékeit hozza fel.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Garret Marquis közben a hivatalos álláspontot ismertetve, nevét felvállalva tagadta, hogy ellentétek lennének az elnök és tanácsadói közt.

Egy másik fehér házi forrás úgy fogalmazott:

Trump akkor hajlandó erőt alkalmazni, ha az irániak „valami erőset lépnek”, vagy amerikaiak halnak meg.

Közben a Pentagon és hírszerzési illetékesek arról tájékoztatták az elnököt, hogy szerintük háromféle fenyegetés is leselkedik az amerikai erőkre az Öböl térségében:

  • megtámadhatják a bagdadi és ibrili amerikai képviseletet,
  • az irániak rakétákat szerelhetnek fel kisebb hajókra,
  • és Hamenei ajatollah olyan utasításokat adott az iráni Forradalmi Gárdának és hadseregnek, amit szintén fenyegetésnek tartanak.

Mohamad Zsavad Zarif iráni külügyminiszter azzal vágott vissza: hazája maximális önmérsékletet tanúsít és elfogadhatatlan az Egyesült Államok által provokált eszkaláció. Közben a Post tíz európai ország diplomatáit is megkérdezte, tényleg olyan súlyosnak tartják-e az iráni fenyegetést, amire azt mondták, „nem győzték meg őket” és az Európába látogató Pompeo külügyminiszter „nem mutatott be bizonyítékokat”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×