eur:
393.79
usd:
365.04
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
London, 2017. június 27.A Google amerikai informatikai óriáscég logója a londoni iroda bejárata felett 2017. június 27-én. Az Európai Bizottság rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra a versenyszabályok megsértése miatt, miután a cég a Google Shopping kereskedelmi szolgáltatás találatait kiemelt helyen szerepelteti a keresési találatok között, eltereli a fogyasztókat versenytársaitól és potenciálisan megkárosítja a vásárlókat. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyitókép: Facundo Arrizabalaga

A gigabírság után módosít európai rendszerén a Google

Közel 1,5 milliárd eurós büntetést kapott a Google anyacége az Európai Uniótól. Az internetes óriást „versenyellenes” magatartása miatt marasztalták el.

A Google tíz éven át blokkolta a rivális online hirdetők reklámjait találati listáján – így látja az Európai Bizottság és ezért masszív büntetést varrt az amerikai internetes óriás anyacége, az Alphabet nyakába. A Google jelszava a kezdetekben egy idealistán csengő mondat, „ne tégy rosszat” volt – mostanra azonban a vállalat behálózta a világot, hatalmas reklámösszegeket termel a felhasználói által ingyen átadott személyes adatokból bányászó algoritmusaival, és a hatóságok szerint vissza is él domináns pozíciójával.

Az EU most sorozatban harmadik, a vártnál nagyobb büntetéssel sújtotta a céget, kevesebb mint két évvel egy hasonló szankció után.

Az Alphabet így Európában már 8,2 milliárd dollárnyi bírságot gyűjtött be magának. Az Unió versenyügyi biztosa, Margarethe Vestager szerint a cég a versenyt akadályozó módon korlátozta 2006 és 16 között a nem alá tartozó versenytársak megjelenését a keresési találatok között. Ezzel „megtagadta a lehetőséget más cégekről, hogy fair módon versenyezzenek és fejlesztéseket hajtsanak végre”. A kihágás „komoly és hosszan tartó” volt – tette hozzá a biztos.

Az EU a Google online hirdetéseiben érintett AdSense üzletágára fókuszált. Ez szöveges reklámokat generál az egyéb weboldalak számára, a rajtuk folytatott keresések alapján. 2006-ban a Google közölte egyes vállalkozásokkal: ha nagyobb részesedést akarnak a keresési találatok alapján érkező megrendelésekből, akkor kizárólag az AdSense-t telepíthetik az oldalukra. 2009-ben a cég lazított feltételein és rivális reklámokat is engedélyezett a partnerek oldalain, de kikötötte, hogy a Google-reklámokat az oldalnak arra részére tegyék, amelyet a a felhasználók könnyebben észrevesznek. Ezt a feltételt végül 2016-ban törölték.

Az EU szerint a Google domináns szerepet játszott a vizsgált időszak során az Európai Gazdasági Térségben, amelybe az uniós tagállamok mellett Norvégia, Izland és Liechtenstein is beletartozik.

„Azért vezették be a feltételeket, hogy kizárják a riválisokat a piacról”

– mondta az Európai Biztos. Az eredmény pedig az volt, hogy az amerikai technológiai cég 85 százalékos részesedéssel működött az időszakban.

A Google azzal próbálja elejét venni a további büntetéseknek, hogy módosítja módszerét, amivel az európai piacon megjeleníti az online reklámokat. Emellett az Android telefon-felhasználóknak alternatív böngészőt és keresőprogramot ajánl. Az európai felhasználók az utóbbi hetekben már láthatták a versenytársak oldalaira mutató linkeket a Google-kereső találati listáján, a Google saját ajánlatai és a fizetett hirdetések felett. A cég azt mondja: odafigyel az EU Bizottság érveire és a következő hónapokban „Európában frissíti termékeit”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×