Az iráni konfliktus kitörését követően a befektetők azonnal „risk-off”, azaz kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak – fejtette ki a money.hu pénzügyi portálnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Ebben a kockázatkerülő környezetben a befektetők jellemzően megválnak kockázatosabb eszközeiktől, és tőkéjüket olyan biztonságos befektetésekbe menekítik, mint a dollár, a svájci frank, a japán jen, a nemesfémek vagy az állampapírok. Jelenleg azonban felemás elmozdulásokat láttunk szerinte: míg a dollár és a svájci frank erősödött, a jen és az arany árfolyama stagnált. A japán deviza elmaradását a helyi gazdaságpolitikai fordulat magyarázza: az új kormány expanzív fiskális irányvonalat és óvatos kamatpolitikát hirdetett, ami – tekintve a japán vezetés monetáris politikára gyakorolt jelentős hatását – gátat szabott a jen erősödésének.

Az arany árfolyama a várakozásokkal ellentétben nem tudott profitálni a geopolitikai feszültségből, aminek hátterében technikai és fundamentális okok egyaránt állnak. Az elmúlt hónapok jelentős ralija során masszív tőkeáttételes pozíciók épültek ki a nemesfémek piacán; a kockázatkerülés felerősödésével azonban a befektetők megkezdték ezen hitelből finanszírozott kitettségek leépítését. Emellett a kibontakozó válság potenciális inflációs hatása is rontja a nem kamatozó eszközök relatív vonzerejét.

Hasonlóan rendhagyó folyamatok zajlottak a globális állampapírpiacokon is: a hozamok emelkedésnek indultak, ami a korábban kibocsátott kötvények árfolyamának csökkenését vonta maga után. Bár a tőke ilyenkor elviekben a biztonságos eszközöket keresi, a Hormuzi-szoros körüli tartós feszültség felerősítette az inflációs aggályokat. A piac ugyanis azt árazza, hogy a jegybankok kénytelenek lesznek szigorúbb monetáris politikával és kamatemelésekkel reagálni a megugró árakra.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a jegybanki eszköztár korlátozottan hatékony a kínálati oldali sokkok okozta inflációval szemben. Ez a piaci árfolyam-csökkenés a magyar lakossági állampapírokat nem érinti, mivel azok fix kamatozásúak vagy visszaváltási garanciával rendelkeznek. Összességében tehát nem a biztonságos eszközök elutasításáról van szó, hanem arról, hogy a piaci szereplők megkezdték a következő 3-6 hónap várható pénzpiaci folyamatainak beárazását – magyarázta az Equilor szakértője.

Mit érdemes most tenni a befektetéseinkkel, és mit nem?

A jelenlegi piaci környezetben elengedhetetlen a befektetések felülvizsgálata földrajzi kitettség, eszközosztály és szektor szerint, felmérve az adott eszköz sérülékenységét vagy éppen növekedési potenciálját – hangsúlyozta a money.hu-nak Varga Zoltán. Alapvető fontosságú szerinte, hogy kerüljük a pánikszerű döntéshozatalt, ugyanakkor hajtsuk végre a szükséges portfólió-átsúlyozást. A diverzifikáció fenntartása mellett érdemes felülsúlyozni azokat az eszközöket, amelyek reálhozama ellenállóbb a várhatóan tartósan magas inflációs környezettel szemben. A diverzifikáció a befektetési kockázatok megosztását jelenti: ahelyett, hogy egyetlen típusú eszközbe fektetné az összes tőkéjét (például csak magyar részvényekbe), a befektető többféle, egymástól eltérően viselkedő eszköz között osztja szét a pénzét.

Bár az Egyesült Államok közvetlen érintettje a geopolitikai konfliktusnak, az amerikai részvénypiac relatív stabilitása az elmúlt hetek árfolyammozgásaiban is tükröződött. A válsághelyzet nyertes ágazatai közé tartozhatnak az energetikai vállalatok, a nyersanyag- és a bányaszektor, a lakóingatlan-fókuszú REIT-ek, az alapvető fogyasztási cikkek gyártói, valamint értelemszerűen a védelmi ipar.

Tekintettel arra, hogy a devizapiacokon az elkövetkező időszakban is jelentős volatilitásra kell számítani, a devizanemek közötti megosztás kiemelt kockázatkezelési szemponttá vált az Equilor szakértője szerint. A külföldi eszközök tartása már önmagában is devizadiverzifikációt jelent a hazai kitettségekkel szemben.