INFORÁDIÓ 
2019. május 24. péntek
Eliza, Eszter

oroszország

internet

tüntetés

Moszkva, 2019. március 10. Az internet szabadságáért tüntetnek Moszkvában 2019. március 10-én. A tüntetők egy törvénytervezet ellen tiltakoznak, amelynek alapján Oroszországot lekapcsolhatnák a globális internethálózatról válsághelyzetek esetében. MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Putyin szóvivője: "a tengerentúliaktól akarjuk védeni az internetet"

„Eltévelyedtek az internetért tüntetők” – állította az orosz elnök szóvivője, aki szerint a Kreml nem akarja lekapcsolni az országot a világhálóról, hanem éppenséggel külföldi szabotázs ellen akarja megvédeni. A hétvégén többezren vonultak Moszkva utcáira tiltakozni.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint a tüntetők nem értik és félreértik az internet orosz szegmenséről – népszerű nevén a runetről – szóló törvényjavaslatot.

A jogszabálytervezet kitételeket tartalmaz arról, hogy az orosz internetet el lehet szigetelni és le lehet kapcsolni a nemzetközi hálózatról.

Peszkov úgy fogalmazott, hogy a hétvégi tüntetők eltévelyedtek és zavarodottak.

„Mindenki az internet szabadságát akarja, a javaslat alkotói és az elnök is. Senki sem híve az internetről való leválásnak vagy a világháló korlátozásának.

Ebből a szempontból támogathatók a tüntetők. De nem lehet támogatni eltévelyedésüket, mert nem értik, hogy a tervezet az internet működőképességét kívánja garantálni, amikor agresszív lépéseket és kibertámadásokat követhetnek el országunk ellen” – írta az elnöki szóvivő.

Peszkov megjegyezte: furcsának tartja, hogy a tüntetőket nem aggasztja, hogy „az óceánon túl megnyomhatják a gombot és lekapcsolhatják őket a netről”. Mint állította, az orosz törvényhozók ezt akarják kivédeni.

A hétvégén a szervezők szerint több, mint 15 ezer ember tüntetett Moszkvában az internet-törvény tervezete ellen, a rendőrség szerint azonban kevesebb, mint fele annyian voltak. A megmozdulást az orosz Libertariánus Párt szervezte, és ott felszólaltak az orosz fejlesztésű és titkosított üzeneteket továbbító Telegram csevegőprogram blokkolása ellen is.

A Telegram alapítója, Pável Durov megköszönte a részvételt, és azt mondta: a gyűlés „meggyőzte cégét, hogy folytatni kell a digitális ellenállást.” Ez volt az utóbbi hét év egyik legnagyobb tömeggyűlése Oroszországban – tette hozzá.

A Telegram a tüntetés előtt üzenetben szólította fel felhasználóit a részvételre, mert szerinte az új törvénnyel „totális cenzúrát” akarnak bevezetni Oroszországban, és le akarják választani Oroszországot a világ többi részéről, „majd blokkolni a közösségi médiát és a csevegőprogramokat”, úgy hogy rubelmilliárdokat költenek erre.

A tüntetést stílusosan a szovjet idők elismert emberi jogi harcosáról, Szaharov akadémikusról elnevezett sugárúton tartották. Az egyes tüntetőknél lévő kék léggömböket a rendőrök „nem engedélyezett légijárműnek” titulálva elkobozták és 28 embert le is tartóztattak.

Szergej Bojko, a Libertariánus Párt vezére

a Vasfüggönyhöz hasonlította a szerinte fenyegető jogszabályt.

Az internetnek köszönhetően viszont „megjelentek a szabad emberek”, és már nem az állam ellenőriz mindent, emiatt sikerült mozgósítani a tömegeket a 2011-es és 2012-es kormányellenes tüntetésekre is – utalt rá.

Most azonban már a terrorellenes törvényekre hivatkozva büntetnek embereket, ha mémeket tesznek fel a közösségi médiára, sőt, a sértegetésért is bírságolni fognak – szónokolta, amire a tömeg azt válaszolta, hogy őket nem fogják megállítani.

Az orosz hatóságok az elmúlt években már betiltották az anonimitást biztosító VPN – virtuális magánhálózatokat és bíróság elé állítottak úgymond „szélsőséges” mémeket megosztó embereket. A Telegram szuperbiztonságos csevegőszoftvert pedig betiltották, amiért nem volt hajlandó megosztani dekódoló kulcsait.

Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Kapcsolódó hang

Putyin szóvivője: "a tengerentúliaktól akarjuk védeni az internetet"
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018