Ez a terület végtelen sok lehetőséget rejt magában – mondta Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint általában véve egy elég nehéz kihívás, ha egy város úgy áll neki egy ilyen területnek, hogy nagyon fenntartható, nagyon zöld új városrészt szeretne létrehozni, de ugyanakkor az a hely legyen nagyon szociális is és befogadó. A két szempont egyensúlyát nem könnyű megtartani.

A szakértő példákat is hozott. Stockholmban egy katonai kikötőt, tehát lényegében egy barnamezős területet akartak átalakítani ökovárossá. „Ez olyan értelemben kevéssé sikerült, hogy a végtelenségig ragaszkodtak a magas zöld normatívákhoz, és volt közben több válság is, megdrágultak a dolgok, és

létrejött egy középosztályi vagy felső középosztálybeli valami, ami nagyon szép, gyönyörű és fenntartható, csak éppen a szegények hiányoznak belőle, mert nem bírják megfizetni.

Tehát nem sikerült azt a célt hozni, hogy egy stockholmi átlaghoz hasonló valami jöjjön létre” – fejtette ki, majd egy másik pldát is hozott: a bécsi Aspern Seestadt, egy volt repülőtér beépítése, ahol szintén nagyon törekednek ennek a két szempontnak az egyensúlyára, és képesek voltak föladni valamit a zöld célkitűzésekből annak érdekében, hogy lehessen tartani a szociális célokat. Állandóan monitoringot csinálnak, hogy kik a beköltözők, és ennek érdekében rugalmasan alakítják a célkitűzéseket. Tehát ilyen gazdag városok esetében is, hiszen mindkettő sokkal gazdagabb Budapestnél, folyamatos törekvéseket igényel, hogy az egyensúlyt fenn lehessen tartani – mondta Tosics Iván.

A megújulás legfontosabb feltételei rugalmas kritériumok, lehet, hogy egyik-másik ma még nincs meg, de később esetleg valamikor meglesz – folytatta.

Az első a földtulajdon fölötti rendelkezés. Ez most úgy tűnik, hogy megvan, a fővárosnak sikerült megvásárolnia ezt a területet – mondta.

Kell hozzá egy nagyon fejlett önkormányzati intézményrendszer, hiszen az állandó monitoringozás nagyon nehéz feladat. És nyilván egy kézben kell hogy legyen a felügyelet, nem lehet, hogy külön nézzük a zöld szempontot, külön a szociálist, külön a közlekedést és külön tárgyalunk a beruházókkal. Tehát egy kézben kell az egészet tartani.

„Az elején létrejött egy 8 fős projektiroda, tehát ebből a szempontból optimista vagyok”

– fogalmazott a szakértő, aki szerint erős önkormányzati hatáskör és szabályozási jogosultság kellene. Ez is lépésről lépésre teremtődik meg, merthogy kapott egy kiemelt státuszt ez a terület, és akár hitelt is lehetne fölvenni a projekt megvalósítására, pedig a mai felállásban az állam nem szokott hozzájárulni ahhoz, hogy a főváros hitelt vehessen föl. Kapott egy olyan lehetőséget is, hogy például a parkolási normatívát, meg egyebeket erre a területre külön állapíthassa meg a főváros. Ez is elég szokatlan dolog, tehát itt is tulajdonképpen alakul a dolog, még nincs meg minden jogosítvány, ami kéne, de úgy tűnik, hogy erre van lehetőség.

A kormány a főváros felé is aláírta azt a 800 milliárdos vállalást, amit az arab befektető felé aláírt,

de még ezen felül is elég jelentős közszféra-beruházások kellenek ahhoz, hogy megvalósuljon az a zöld parkváros, amiről a főváros álmodik.

A kérdésre, hogy ő maga szakemberként milyen Rákosrendezőt képzel ell, Tosics Iván azt mondta: egy zöld parkvárost, amelyik egy nagyon jó minőségű, nyugat-európai színvonalon valósul meg, nem teljesen autómentes, de afelé halad, és a város átlagának megfelelő valami társadalmi összetételt céloz meg. Viszonylag sűrű beépítéssel, de nem felhőkarcolókkal és a zöld terület jelentős arányával, és a közösségi közlekedés erős hátterére alapozva. Ezek mind racionális elgondolások. Azokat a dilemmákat vetettem föl, hogy

meg lehet-e mindegyiket egyszerre csinálni, hogy tartani a zöld elképzeléseket, a fenntarthatóságot, és egyúttal biztosítani a megfizethető lakások megfelelő arányát is.

És azért nagy a kihívás, mert ilyet Magyarországon eddig senki nem csinált. Tehát ilyen méretekben ennyire komplex célkitűzésekre igazából se a rendszerváltás előtt, se a rendszerváltás után nem volt példa – mondta Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója az InfoRádióban.