eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Vlagyivosztok, 2018. szeptember 10.Vlagyimir Putyin orosz elnököt (j) és Abe Sindzó japán miniszterelnök kezet fog a kétoldalú megbeszélésük kezdetén Vlagyivosztokban 2018. szeptember 10-én. Putyin és Abe a szeptember 11-én kezdődő Keleti Gazdasági Fórumra érkezett  a városba. (MTI/AP pool/Kirill Kudrjavcev)
Nyitókép: MTI/AP pool/Kirill Kudrjavcev

Japán fegyverkezni kezd a kínai kihívás nyomán

Feladja-e pacifista politikáját Japán? Ez a kérdés azután, hogy a kormány masszív védelmi költekezési programot hirdetett. Ennek keretében a II. világháború óta először, a távol-keleti országnak ismét lesznek repülőgép-hordozó hajói.

Kína megerősödése és befolyási övezetének növelése aggodalommal tölti el Japánt, annyira, hogy a kormány új védelmi tervet fogadott el, amely többszáz milliárd dolláros kiadásokat irányoz elő.

A tízéves terv értelmében Japán megerősíti Csendes-óceáni szigeteinek védelmét és a már megrendelt 42 amerikai harci gép mellé további 45 F-35-ös lopakodó vadászgépet vásárol. Ezenkívül két Aegis típusú rakétavédelmi rendszert és más rakétaelhárító egységeket is vesz az Egyesült Államoktól.

A költekezés részben annak is köszönhető, hogy a Trump-kormányzat nyomás alá helyezte távol-keleti szövetségesét, hogy fordítson többet a védelemre.

Tokió így rekordnak számító összeget, 245 milliárd amerikai dollárnak megfelelő jent költ a következő öt évben katonai felszerelésekre és fegyverekre.

. Ez azt jelenti, hogy az előző, ötéves tervhez képest 6,4 százalékkal növelik a katonai kiadásokat.

Abe Sindzo miniszterelnöksége alatt – 2012 óta - már így is növekedtek a védelemre fordított összegek, mert a kormányfő azt mondta: olyan katonai kapacitásokat akar, „mint amilyenek egy normális országnak vannak”.

A kedden elfogadott védelmi irányelvekben az olvasható, hogy „bár az Egyesült Államok marad a világ legerősebb országa, felismerjük a regionális rendet megkérdőjelező Kínával és Oroszországgal folytatott stratégiai verseny fontosságát”. Emellett a dokumentum szerint Japán „komoly aggodalommal” szemléli, ahogy Kína erősíti katonai jelenlétét területi vizein.

Peking az utóbbi években mesterséges szigeteket és rajtuk reptereket kezdett el építeni a tengeren és területi vitába keveredett néhány országgal, köztük Japánnal is. A japánokat különösen aggasztja a Kelet-kínai-tengerben általuk Szenkakunak, a kínaiak által Tiaojünek nevezett szigetcsoport körüli vita.

Tokió válasza most az lesz, hogy átalakítják Japán kettő darab, 248 méter hosszú helikopterhordozó-hajóját. Ezzel így – a II. világháború vége óta először – az országnak ismét lesznek repülőgéphordozó-hajói.

Az ötlet bírálói szerint Japán ezzel megsérti a háború utáni pacifista alkotmányt,

amely szigorúan védelmi feladatokat enged meg a fegyveres erőknek. Védelmi illetékesek erre azt mondták, hogy csupán „többfunkciójú hajókról” van szó, amelyek meg tudnák védeni az országot.

A korábbi japán kormányok elfogadták azt az érvelést, hogy a repülőgéphordozó-hajók megsértenék az alkotmány szellemiségét, és azok beszerzését agresszív lépésként lehetne értékelni.

Az Abe-kormány azonban most másképp döntött, sőt, még cirkálórakétákat is beszerez. Ez utóbbira az az érv, hogy választ kell adni az észak-koreai rakétafenyegetésre. A terv nyomán Japán is katonai értelemben befolyásosabb regionális hatalommá válhat Kína, Oroszország és Észak-Korea mellett.

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×