Infostart.hu
eur:
389
usd:
331.01
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Angela Merkel nem fél a görögöktől

A német kancellár kedden Görögországba látogat. Angela Merkel az euró válságának kirobbanása óta először utazik Athénba, ahol még ma is sokan őt okolják azoknak a takarékossági intézkedéseknek a bevezetéséért, amelyek rendkívül súlyos terhet rónak a lakosságra.

A kancellár látogatását szinte példátlan biztonsági intézkedések foganatosítása kíséri, mert a szakszervezetek nagyszabású sztrájkokat és tüntetéseket helyeztek kilátásba.

Angela Merkel szóvivője normális látogatást emlegetett és ezáltal is igyekezett ellensúlyozni azokat a találgatásokat, hogy a kancellár, úgymond, bemerészkedik az oroszlán barlangjába.

Tény, hogy a görög média a közelmúltban úgy mutatta be a kancellárt, mint a szigorító intézkedések kitervelőjét és egyes lapok még attól sem rettentek vissza, hogy párhuzamot vonjanak Angela Merkel fellépése és az ország náci megszállása között.

Noha időközben mind a görög kormányfő, mind pedig a pénzügyminiszter járt már Berlinben, ahol a legmesszebbmenő támogatásról biztosították az athéni kormány reformintézkedéseit, ezúttal még rendkívüli érdeklődés előzi meg Angela Merkel athéni útját. Antonisz Szamarasz kormányfő a Handelsblatt című német kereskedelmi napilapnak adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a kancellár tárgyalásait követően Athén újabb pénzügyi segélyre számíthat, mert, mint fogalmazott, további hitelek nélkül az államháztartás legfeljebb novemberig lesz működőképes. A kancellár szóvivője biztatóan nyilatkozott és hangsúlyozta, hogy Berlinben elismerik az athéni kormány óriási erőfeszítéseit, amelyekkel megpróbálja talpra állítani a csőd szélére került görög gazdaságot.

Tudósítók ugyanakkor rámutattak arra, hogy Németország kivárja az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap megbízottaiból álló trojka jelentését a görögországi reformok hatékonyságáról és csak azután fog dönteni esetleges további hitelek folyósításáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×