Amikor a brit Munkáspárt 1997-ben győztesen került ki a választási küzdelemből, az energikus új miniszterelnök, Tony Blair egyik első ígérete volt, hogy megszünteti a kiáltó különbséget szegények és gazdagok között, egyesíti a nemzetet.

Tizenhárom év telt el azóta, és a brit Statisztikai Hivatal csütörtökön megjelent kimutatása szerint ebben az időszakban a leggazdagabbak vagyona még nagyobbra nőtt, a nemzeti vagyon 23 százalékát teszi ki.

Közben a reáljövedelem és a megtakarítások jövedelme 15 százalékkal csökkent. Ebben persze nagy szerepe volt az utóbbi években előállott brit gazdasági visszaesésnek, amit csak részben okozott a pénzügyi világválság.

A Munkáspárti kormányzást megelőző szakaszban, Margaret Thatcher gazdaságpolitikája a középosztály szélesedését hozta. Akkor a leggazdagabb felső egy százalék vagyonának összege a nemzeti javak 18 százaléka volt. Ez az arány nőtt azóta 23 százalékra.

A szocialisták szívesen kivételeztek a milliomosokkal, ha támogatást kaptak tőlük. Emlékezetes a Forma-1 versenyeket tulajdonló Bernie Eccleston ügye, aki elérte, hogy a versenyautókra és a pályákra ne vonatkozzék a cigarettahirdetéseket egészségvédelmi okokból betiltó új törvény, és hálából egymillió font összegű adománnyal kedveskedett a Munkáspártnak.

Nagy-Britannia gazdasági nehézségekkel küzd, s közben a nagy pénzintézetek vezérkara változatlanul osztogatja a busás prémiumokat. Ebben az évben a City ötezer vezető beosztottja kapott egymillió fontnál magasabb bónuszt. Furcsállhatja ezt az átlagpolgár, hiszen arról is olvas az újságban, hogy a munkanélküliek száma 2 és fél millióra növekedett.

Választók milliói érzik úgy, hogy valami nincs rendben a javak igazságos elosztásával, s ez hatással lehet a május hatodikán sorra kerülő választás kimenetelére.