Infostart.hu
eur:
363.92
usd:
315.38
bux:
147431.11
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Tűzoltók Nagykanizsa határában, ahol tarlótüzet okozott egy kigyulladt bálázógép 2019. július 21-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ma már életbevágó: ha valahol tüzet látunk, azonnal jelentsük be, ne maradjunk csöndben!

Az utóbbi időszakban egyre nagyobb az erőtűzek kockázata, és bár a számuk nem nő jelentősen, a pusztítás mértéke igen – derült ki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközont elemzéséből. Valkó Orsolya tudományos tanácsadó beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete szakpolitikai tanulmányt készített, amelyben európai szinten vizsgálták meg, hogy hogyan változnak a tüzek, és milyen módon tudunk proaktívan védekezni az ellen, hogy ezek az egyre pusztítóbb tüzek egyre nagyobb hatással legyenek az európai emberek életére és a tájakra.

Mint az InfoRádióban Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója elmondta, napjainkban a klímaváltozás, a tájhasználat-változás, az emberi tevékenység következtében egyre gyakrabban vannak hihetetlen pusztító tűzesetek.

„A tűz mindig is jelen volt Európában, Magyarországon is, ez a természetes ökoszisztémáknak a része, de mostanában már olyan mértékű tűzeseteket láthatunk, amelyek messze túlmutatnak a megszokott mértéken. Az idei évben is lehetett hallani egészen lesújtó híreket, főleg a mediterrán térségből, hogy több száz ember életét vesztette, több tízezer embernek kellett elhagynia az otthonát, különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország, Görögország, Olaszország veszélyeztett, de már Közép-Európa és Skandinávia is érintett” – figyelmeztetett.

A tűzesetek gyakorisága furcsa módon nagyjából megegyezik a néhány évtizedes átlaggal, a hírek azért sűrűsödtek ennyire, mert

egyre több a pusztító tűzeset, egyre több az olyan, amikor nagyon sok embernek megváltoznak az életkörülményei, életveszélyes helyzetek alakulnak ki, városokat, falvakat kell kiüríteni.

„Tehát nem is a gyakoriság és nem is a leégett terület nagysága az, ami igazán nőtt, hanem ezek a kirívóan nagy intenzitású tűzesetek növekedtek meg” – mutatott rá.

Amit megtehetünk, arról elmondta: a tűz nagyon összetett probléma, a tűz kialakulásának okait is meg kell vizsgálnunk, és nem elég a tüzet eloltani, hanem az ellen is tehetünk, hogy kialakuljon.

„A legtöbb tűz, amiről hallunk, az valamilyen módon az emberi tevékenységhez kötődően alakul ki.

Nagyon sokszor egy teljesen mindennapi tevékenység során apró gondatlanság, figyelmetlenség nagyon nagy bajt okozhat, tehát például tarlóégetések, egy kerti sütögetés, akár egy eldobott cigarettacsikk, egy szél által elfújt parázs vagy mezőgazdasági gépekből kipattanó szikrák, ezek mind-mind okozhatnak tűzeseteket, tehát ha már ezekre a tevékenységekre jobban oda tudunk figyelni, azzal már nagyon sok életet is menthetünk akár” – hangsúlyozta Valkó Orsolya.

Hozzátette, a társadalom tudatosabb lehetne a tüzekkel kapcsolatban, nemcsak az említett megelőzés, hanem az észlelés kapcsán is, például ha valaki egy tűzesetet lát, akkor ne feltételezze azt, hogy azt már valaki úgyis bejelentette, hanem hívja nyomban a segélyhívót és jelentse be.

A szakpolitikai javaslatok között szerepel nyolc pont, a lényegesebbjei:

  • az európai tájak ellenállóbbá tétele
  • természet-helyreállítás (EU-s szint): vizes élőhelyek helyreállítása, élőhely-rekonstrukciók, ezáltal a tűzveszély csökkentése.

A cikk Domanits András interjúja alapján készült

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma már életbevágó: ha valahol tüzet látunk, azonnal jelentsük be, ne maradjunk csöndben!

Ma már életbevágó: ha valahol tüzet látunk, azonnal jelentsük be, ne maradjunk csöndben!

Az utóbbi időszakban egyre nagyobb az erőtűzek kockázata, és bár a számuk nem nő jelentősen, a pusztítás mértéke igen – derült ki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközont elemzéséből. Valkó Orsolya tudományos tanácsadó beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását. Szombaton dönthet a kormánypárt, ki lesz a jelöltje, egyelőre több név is a kalapban van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×