Több ponton is változtak a vadászat és a vadgazdálkodás részletszabályai. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter rendelete többek között nagyobb létszámú társas nagyvadvadászatokat enged, kibővíti az elektronikus hívóeszközök használatának lehetőségét, és hosszabb időt ad a vadaskertek felszámolására – írja a vg.hu.

A 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet augusztus 30-án lépett hatályba. A módosítások a vadászatra jogosultak, a hivatásos vadászok és a vadászati hatóságok szabályait is érintik. A minisztériumi indoklás szerint a változtatások a hatósági jogalkalmazás során összegyűlt tapasztalatokat és a vadászati, vadgazdálkodási érdekképviseletek visszajelzéseit vezetik át a szabályozásba.

Az általános szabály továbbra is az, hogy a részt vevő vadászok száma – a hivatásos vadászok és a hajtást irányítók nélkül – legfeljebb 25 fő lehet. Az új szabályozás azonban kivételt vezet be:

akár 40 vadász részvételével is megtartható a társas nagyvadvadászat, ha egyidejűleg több biztonsági és szakmai feltétel teljesül.

Ehhez legalább 10 ezer hektáros, minimum 50 százalékban erdősült vadászterület szükséges, és ki kell zárni a vadászok összelövésének lehetőségét.

Minden megkezdett tíz vadász után legalább egy hivatásos vadásznak jelen kell lennie, közülük pedig legalább egynek felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási képzettséggel kell rendelkeznie. Valamennyi résztvevőnek feltűnő színű mellényt vagy felsőruházatot kell viselnie, a 25 főnél nagyobb vadászat megszervezését pedig előzetesen külön jelezni kell a vadászati hatóságnak. Sík terepen, ahol fennáll az összelövés veszélye, továbbra is kizárólag magasított lőállásokat lehet használni.

Az éjszakai vadászat szabályai is változtak: a vaddisznó, borz, róka, aranysakál, nyestkutya és mosómedve mellé bekerült a pézsmapocok is.

Éjszaka továbbra is kötelező a keresőtávcső, a céltávcső és a lámpa használata. Mesterséges fényforrás a vaddisznó, a róka, a nyestkutya, a mosómedve és a pézsmapocok elejtésénél alkalmazható. Borz és aranysakál esetében ehhez továbbra is külön hatósági engedély kell.

Számottevően bővül az elektronikus akusztikai eszközök használatának köre is, amik a vad megtévesztésére vagy hívására szolgálnak. A módosított szabályozás szerint a házi görény kivételével minden egyéb apróvadfaj vadászatánál használhatók. A borz, az aranysakál, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében továbbra is külön engedély szükséges hozzá.

A szelektív vadbefogó háló szintén szélesebb körben használható: a mezei és üregi nyúl, a róka és a zárttéri tenyésztésből származó fácán mellett általánosan valamennyi nagyvadfaj befogható vele.

A vadaskertek feszámolási ideje is változott: eddig 1 év állt rendelkezésre a végrehajtásra, ám a szaktárca a rendelettel legfeljbebb 6 évre hosszabbítja meg, a vadállomány nagyságától függően. A változás a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, ezért a hatóság felülvizsgálja a korábban elfogadott felszámolási terveket.

A vadasparkok, vadfarmok és apróvadtartó telepek felszámolására vonatkozó kéthónapos határidő nem változik.

A módosítás a hivatásos vadászokat is érinti, ugyanis számukra a lődíjat a munkaszerződésben vagy a beosztási okiratban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer ki kell fizetni, az előző elszámolás óta eltelt teljes időszakra.

Szigorodnak a trófeaoklevelek szabályai is: nem jár oklevél, ha a hatóság szakszerűtlennek minősíti az elejtést, akkor sem, ha az elejtett nagyvad a vadgazdálkodási üzemterv szerint nemkívánatos faj.

Érmet viszont az éremhatárt elérő, jogszerűen elejtett vagy elhullott vad trófeája után is lehet kapni.

A rendelet több térségi vadgazdálkodási tervet is módosít. Több tájon 3-ról 3,5 kilogrammra emelkedik az érintett trófeaminősítési tömeghatár, a Tiszántúlon pedig változnak az őzállományra meghatározott célértékek.

A jogszabály emellett számos pontosítást is tartalmaz a vadászati nyilvántartásokra, a tiltott eszközökre, az éjszakai célzóeszközökre és a vadászati hatóságok feladataira vonatkozóan.