A fejlett országokban 1-2 órával későbbre tolódott a lefekvés időpontja az elmúlt évtizedekben. A legkevesebbet Japánban alszanak, átlagosan napi 7 óra 42 percet. Az Egyesült Államokban mindeközben átlagosan 9 órát alszanak éjszakánként – olvasható az Oeconomus friss elemzésében.

Az OECD adatai alapján hazánkban 2010-hez képest átlagosan 21 perccel kevesebbet alszanak az emberek. A 2025-ös adatok alapján éjszakánként átlagosan 8 óra 6 percet alszanak a magyarok. Mint az elemzésben hozzáteszik, a forró napok mérhetően rövidítik az alvásidőt. 25 Celsius-fok feletti napi átlaghőmérséklet mellett az alvás átlagosan 13,3 perccel csökken. Ráadásul melegben nemcsak az elalvás nehezebb, hanem a mélyalvás szakasza is csökken.

Ez a hatás erősebb hétvégén, ünnepnapokon, időseknél és a férfiaknál.

Külön hozzáteszik, hogy a melatonin nevű alváshormon hatásához fontos, hogy a testmaghőmérséklet elalvás előtt 0,5-1 Celsius-fokkal hűljön. Emellett a melatonin termelődését a képernyők által kibocsátott kék fény is bizonyítottan késlelteti. Egy kutatás szerint például az e-könyvet olvasók átlagosan 10 perccel később aludtak el, mint a papírkönyvet olvasók.

Globálisan naponta körülbelül 6 óra 54 percet töltünk képernyők előtt, ezen belül az átlagember naponta 2 óra 21 percet tölt a közösségi média oldalain. A Z generáció tagjai átlagosan körülbelül 9 órát töltenek naponta képernyők előtt, a dél-afrikaiak pedig 9 óra 24 percet. Magyarországon az átlagos képernyőidő egy nap 6 óra 16 perc – írják az elemzésben.

Hozzáteszik, hogy az urbanizáció is rontja az alvás feltételeit, csak ez sokszor indirekt módon történik, a mesterséges fény és a folyamatos zaj révén. Mindemellett a társadalmi normák is hozzájárulnak az alváshiányhoz. Ugyanakkor kutatások igazolják, hogy

a fizikai aktivitás segít összehangolni a szervezet belső óráját a külvilággal.

Már napi 30 perc tempós gyaloglás vagy kerékpározás segíthet lerövidíteni az elalváshoz szükséges időt.

Kiemelik, hogy kutatások mindeközben azt mutatják, hogy heti plusz egy óra alvás is mérhető különbséget jelent, 1,6 százalékponttal magasabb foglalkoztatottsággal és 3,4 százalékkal magasabb heti keresettel jár együtt.

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen a test és a mentális jólét számára, ezáltal hatással van a munkahelyi teljesítményre is. Ezzel egy 2017-es tanulmány foglalkozott, amelyben a kutatók öt OECD-ország esetében becsülték meg, hogy az elégtelen alvásnak milyen gazdasági terhe van: Kanada, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Japán.

„Az eredmények szerint az öt országban évente akár 680 milliárd dollárnyi veszteség is keletkezhet. Országoktól függően akár az akkori GDP 1-3 százalékát is kiteheti a veszteség” – mondta az InfoRádióban Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, hozzátéve, hogy kieső munkanapokhoz és romló teljesítményhez vezet az alváshiány.

Az alváshiány az USA-ban akár 411 milliárd dolláros veszteséghez vezethet évente, Németországban pedig akár 60 milliárd dolláros veszteséget jelenthet.

Az alvás mennyisége és minősége is fontos kérdés, és mindkettő megjelenik társadalmi egyenlőtlenségi problémákban. Ilyenek a rosszabb lakhatási körülmények, a műszakos munkavégzés, de a hőhullámok hatása is aránytalanul jobban sújtja az alacsonyabb végzettségű csoportokat, ők várhatóan kevesebbet és rosszabbul alszanak.