A molnárgörény (Mustela eversmanii) nyílt élőhelyek – mezők, szántók – ragadozója. Hazánkban jelentős állománya Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyében található - olvasható a tájékoztatóban.

A molnárgörény rejtett életmódja és alacsony egyedszáma miatt csak ritkán kerül szem elé. Kerüli az erdőket és az emberi településeket. Föld alatti búvóhelye gyakran elhagyott hörcsög- és ürgejáratok. De időszakosan több kotorékot is váltogat, néha kazlakban is megpihen, kölyökneveléskor viszont hetekig egy búvóhelyhez ragaszkodik.

Főként éjszaka jár vadászni, nyújtott testének és rövid lábainak köszönhetően talajszinten előforduló kisebb testű állatokat zsákmányol, döntően rágcsálókat, leggyakrabban pockokat, hörcsögöket vagy ürgéket.

Talán „álarcos bandita” ábrázatának is köszönheti, hogy a népnyelv tévesen „tyúkól-fosztogató” címmel bélyegezte meg, pedig a molnárgörény az úgynevezett „hörcsögös helyeken” akár saját kotorékában is képes elkapni a hörcsögöket. „Molnár” nevét onnan kaphatta, hogy a malmok sok rágcsálót vonzottak, emiatt ott sűrűn előfordultak, míg más vélemények szerint bundája világos, „lisztes” színezetéről nevezhették el így.

Nyáron a molnárgörény szalmasárga bundájának külső koronaszőrei feketésbarnába hajlanak. A szemek körül, a váll- és a medence tájék, a lábak és a farok vége sötétbarna. Téli bundája ennél jóval tömöttebb, homokszínű pehelyszőrrel gazdagodik, és csak a koronaszőrök végei feketéllenek.

A tájékoztató szerint nagyon hasonlít közeli rokonához, a közönséges görényhez (Mustela putorius), amelytől megjelenésre a világosabb árnyalat különbözteti meg. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy azokon a területeken, ahol a két faj együttesen előfordul, kis valószínűséggel egymással kereszteződhetnek is.

A faj 1974 óta védettséget élvez Magyarországon. 2015 óta országos szinten, a nemzetipark-igazgatóságok bevonásával és önkéntesek révén közösségi adatgyűjtéssel zajlik előfordulásuk térképezése.

A kutatók rádiótelemetriás vizsgálatokkal tudják felmérni a molnárgörény mozgáskörzetét, amely hímek esetében átlagosan 315, nőstény egyedeinél átlagosan 220 hektár. A kutatásból kiderült az is, hogy az állatok télen kisebb területen mozognak, mint tavasszal.

Európában a molnárgörények populációja erőteljesen visszaszorult.

A görényekre veszélyt jelentenek az utak is, ahol sűrűn esnek gázolás áldozatává. Ezen kívül az agrárkörnyezetben előforduló nem szelektív rágcsálóirtó módszerek (méregkihelyezés, csapdázás), prédaállatok gyérülése vagy különböző irtószerek szervezetükben történő felhalmozódása közvetett mérgezés által okoz kárt a populációban.

A tájékoztató szerint a molnárgörény a Grassland-HU LIFE integrált projekt egyik célfajaként is jelentős szerepet kap. A fajmegőrzés és szemléletformálás eszközei közé tartoznak továbbá a nemzetközi jogszabályok és egyezmények. Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének II. és IV. mellékletében az idei év emlőse közösségi jelentőségű fajként szerepel, míg a berni egyezmény fokozottan védett fajként ismeri el a molnárgörényt.

Az év emlősére a Vadonleső Program kezdeményezésében egész éves programsorozattal hívják fel a figyelmet. Az eseményekről, programokról a Vadonleső, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján és közösségi felületein érhetők el – áll a közleményben.