Az adatok szerint a német gazdaság nemigen tud növekedési pályára állni, és ennek most már többéves múltja lehet. Prőhle Gergely szerint a legfőbb bajok

• a túlzott munkaadói terhek,
• a túlzott adminisztrációs terhek,
• a megnövekedett energiaköltségek, és
• elveszett az ország érdekérvényesítő képessége, valamint
• nincs már meg Németország korábbi technológiai fölénye.

„Ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy nem tud megindulni a felfelé ívelés. Illetve az adósságfék felszabadítása, ami egy kopernikuszi fordulat volt a német gazdaságtörténetben, pont a Merz-kormány indulásakor, azért mutatott bizonyos következményeket. Ennek egy része ugyanis – nem elítélhető módon – hangulatjavító, jövedelemnövelő intézkedés volt, ami meglökte egy kicsit az ország belső fogyasztását, adott egy nem túl nagy, de mégis létező növekedést. Ugyanígy az a forrás is, amit a haderőreformra és bizonyos gazdasági könnyítésekre szántak, fellendülést hozott bizonyos területeken, különösen az állami infrastruktúrafejlesztésben. De arról valóban nem lehet beszélni, hogy a klasszikus, a kis- és középvállalatokra építő német gazdaság magára talált volna” – értékelt Prőhle Gergely.

A német gazdaság alapja egy jóléti, szociális rendszer és az a piacgazdaság, amit annak idején Ludwig Erhard német közgazdász jól kitalált, ám ez az utóbbi években több dolog miatt is megborult. Egyrészt

• a bevándorlás és a szociális kiadások felfutása okán,
• másrészt a demográfiai helyzet miatt, ugyanis a nyugdíjasok és a munkavállalók aránya kedvezőtlenné vált,
• továbbá az energiaárak is megborították a rendszert.
• Ráadásul hiába van napirenden egy nyugdíjreform, azt egy SPD-s kormánnyal nem lehet végrehajtani.
• Borította továbbá a gazdaságot a dráguló energia, valamint
• a zöldítésnek az a politikája is, ami a „jelzőlámpa koalíció” idején volt látható

– sorolta a volt berlini nagykövet.

„Mindehhez jön az, hogy

az elmúlt 6-7 évben egy 15-20 százalékos dezindusztrializáció, azaz ipartalanítás ment végbe

abban a Németországban, amelynek hagyományosan az ipar az egyik kulcsszereplője. Látjuk azt is, hogy a technológiai előrelépés terén hiába van benne a mostani kormányprogramban, hogy mit kéne a kutatás-fejlesztés érdekében tenni – különösen

a kulcsszereplő autógyártás vonatkozásában a kínaiak messze elhúznak, termelékenységi szempontból pedig az Egyesült Államok húz el.

És nemrég jelent meg a Szövetségi Szabadalmi Hivatalnak az éves jelentése, ott az első tíz helyen még mindig az autógyártók és beszállítóik vannak az új szabadalmak bejelentése kapcsán” – mondta Prőhle Gergely.

Kiemelte még a hadiipari innovációt, amelyben Németország szintén nem tudja felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal, Kínával, de Oroszországgal sem. Ugyanakkor az újítások és azok a szabadalmak, amelyek benyújtásra kerülnek, még mindig azt jelzik a programigazgató szerint, hogy azért ott vannak még a mélyben azok a struktúrák, aelyek ezt a Németországot valaha sikeressé tették.