Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Az Európai Unió és Magyarország zászlaja.
Nyitókép: Getty Images / Richard Sharrocks

László Krisztián Európa választási pillanatáról: a nemzetek sokszínűsége kell, hogy Európa erejét adja

Az európai versenyképesség, és általában „a nyugat” visszaszerzésének lehetőségeiről tanácskoznak az MCC Budapest Summit háromnapos rendezvényén. A Mathias Corvinus Collegium nemzetközi kapcsolatok igazgatója, László Krisztián beszélt az InfoRádióban a részletekről.

Az idei első MCC Budapest Summit a nyugat visszafoglalása jelszava alatt kezdődött meg.

Mint az InfoRádióban László Krisztián, a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi kapcsolatok igazgatója elmondta, annak ellenére, hogy az utóbbi évszázadokban a nyugat és különösképpen Európa volt a civilizáció domináns régiója a világon, itt voltak a legújabb technológiai újítások, itt volt a legtöbb ember, demográfiailag is most már elég erős hanyatlásban van az öreg kontinens.

„Kultúra szempontjából is Európa volt abszolút a központ, azonban ez a dominancia megfogyott. Most egy olyan világban élünk, amelyet az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország pólusai befolyásolják leginkább, és azt szerettük volna elérni, szerintem közelebb is kerültünk nagyon jó előadásokon és előadók segítségével hozzá, hogy megtudjuk, mi az az út, amit Európának és a nyugatnak be kellene járnia, hogy ezt a vezető szerepet, dominanciát, relevanciát vissza tudja szerezni, hiszen amíg ezt nem tudjuk visszaszerezni, nem tudjuk a lehető legfontosabb dolgokat sem megszerezni, mint akár a prosperitásunk, akár a béke Európában” – ecsetelte.

Nulladik lépésként először fel kell ismerni szerinte a problémákat.

„Látjuk, hogy nem mi vagyunk nyeregben, nem a miénk a vezérfonal. Viszont azt, hogy pontosan mi okozza ezt a folyamatot, ezt kell felismernünk. Sokat beszéltünk a konferencián, főleg Matt Goodwin brit politológus, hogy a szupranacionális elitek Európában mennyire nem képviselik az egyszerű európai állampolgárok érdekeit, nincsenek senki által megválasztva, teljesen a saját buborékaikban, a globalista közegben vannak nap mint nap, és ezért nem látják azokat a folyamatokat, amiknek egyébként ők a kovácsai, és ők vezetik jelenleg a hanyatlás felé a nyugatot” – mutatott rá.

Hogy a versenyhátrányunk mögött lehet-e egy olyan ok, hogy a konkurenciához képest az európai társadalmak hagyományosan igen demokratikusak és hajlamosak a bürokráciára, arról azt mondta, a demokráciának a legelső alapkőnek kell lenni.

„Azt láthattuk a történelemből is, hogy a demokratikus berendezkedés – annak ellenére, hogy természetesen nem úgy néztek ki, akár Róma vagy Athén – olyan értéke a nyugatnak, amit mindenképpen meg kell tartani. Az adminisztráció már egy másik probléma, Európa-szerte látjuk azt, hogy milyen versenyképességi hátrányban vagyunk már Amerikával szemben is, nem hogy Kínával vagy a távol-kelettel szemben. Az adminisztratív hátrányokat le kell dolgoznunk, egyszerűsíteni kell európai uniós szinten a különböző forrásokhoz való hozzájutást, azokat a különböző dokumentációkat, amiket egy-egy vállalatnak vagy cégnek támogatások során le kell adnia, ezek mind-mind olyan folyamatok, amik csak őrlik fel a versenyképességünket és hozzájárulnak ehhez a tehetetlen pillanathoz, amiben sokan érzik magukat itt Európában.”

Ebből adódik az a dilemma, ami talán aktuális Európában: az egységesülés irányába mozduljon-e el Európa, még több hatáskör-összevonással? Ez egyben elvonást is jelent még több koncentrációval. Vagy a nemzetállamok szerepe erősödjön a versenyképességhez?

A konferencián sok előadót lehetett hallani ebben a kérdésben, Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke és Phil Callif (UCLA University College London) egyaránt azt képviselték, hogy a hatáskörtúllépés, a túl erős központosítás nem járható út.

„Ami minket európaivá tesz, és ami az Európai Uniónak is az alapköve, hogy ez nemzetek uniója, nemzetállamoké. Ha ezeket a sajátosságokat, a különböző gondolkodásmódokat megpróbáljuk felőrölni uniós szinten, akkor nemhogy elősegítjük a versenyképességet, hanem csak ártunk neki. Például ha Közép-Európában, itt magyar fejjel gondolkodunk, Nyugat-Európában spanyol, francia, német fejjel, ez a sokszínűség, ennek kellene versenyképességünk alapkövének lennie, erre kellene építenünk, nem pedig a nemzeti sajátosságokat, a történelmünket, a hagyományainkat felőrölni” – hangsúlyozta László Krisztián.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

MNB: eztán hamarabb kaphatunk digitális választ panaszainkra a pénzintézetektől

A jegybank pénzügyi szervezetek panaszkezelését szabályozó megújított rendelete immár kiterjed az újfajta piaci szereplőkre, például a hitelgondozókra. Szóbeli panaszos ügyfelek kérhetik, hogy postai helyett a gyorsabb digitális úton érkezzen meg az intézmény válasza. Ha az intézmények ilyen csatornákon is fogadják a panaszokat, panaszkezelési szabályzatukban fel kell tüntetniük a panaszok applikáción, ügyfélportálon, illetve más digitális csatornán történő beadásának lehetőségét.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Zelenszkij béremeléssel és külföldi önkéntesek toborzásának bővítésével kezelné az ukrán hadsereg létszámhiányát. Az alap katonai bér harmadával, 30 ezer hrivnyára nő, a fronton harcoló gyalogosok akár havi 300 ezer hrivnyát is kaphatnak. Közben az EU továbblendítette Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait, míg Oroszország szerint az ukrán dróntámadások gazdasági károkat okoznak, de Moszkva azt állítja, gyorsan helyreállítják azokat. Nagy-Britannia eközben bejelentette, hogy 2027-ig teljesen betiltaná az orosz eredetű dízel és repülőgép-üzemanyag importját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×