Rendkívüli döntés az, hogy a jegybank devizalikviditást biztosít az energiaimport fedezésére – mondta el Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban.

Az MNB Monetáris Tanácsának keddi döntésével kapcsolatban hozzátette, hogy erre a most elinduló iráni háború energiapiaci következményei késztették a jegybankot. Emlékeztetett, hogy mivel Magyarország nettó energiaimportőr ország, emiatt

ha az energiaárak látványosan emelkednek, akkor a magyar gazdasági szereplők devizaigénye is meredeken emelkedik. Ez pedig automatikusan forintgyengítő hatással jár

– emelte ki Madár István. Mint elmondta, ez amiatt történik, mert a deviza iránti kereslet azzal jár, hogy több forintot kínálnak a devizapiacon.

Hangsúlyozta, hogy a jelenség ismert, a 2022-es energiaválság óta erre kiemelten figyelnek is. A forint jelenleg látványosan elkezdett gyengülni, bár még inkább spekulatív szempontok alapján. A jegybank most egy üzenetet kívánt adni a piacnak, hogy ne vegye figyelembe a forint ideális helyét a devizapiacon, mert ezt a devizaigényt közvetlenül tudják eljuttatni az érintetteknek.

A forint alapvetően lebegő árfolyammal rendelkezik, a jegybank nem avatkozik bele abba, hogy a kereslet és a kínálat hogyan mozgatja az árfolyamot. Amikor 2022-ben drasztikusan elkezdett gyengülni, akkor egy hasonló bejelentéssel „próbálták megfogni” a forint elleni spekulációkat. Akkor sem okozott problémát ez a jegybanknak, és most sem, hiszen

jelentősen nagyobb lett azóta a devizatartalék, és valószínűleg jóval kisebb a devizaigény is, hiszen az akkori energiaáremelkedésnek „még a közelében sem járunk”

– tette hozzá Madár István.

Kiemelte, hogy nincsen hivatalos döntés arról, mekkora összeget nyújtanak, „akinek igénye van, azt ők mind ki fogják elégíteni”. A 60 milliárd eurós devizatartalékból bőven tudják finanszírozni a geopolitikai bizonytalanság idejére ezt a fajta devizaigényt. Arról viszont nem fognak információt kiadni, hogy pontosan kinek és mennyi összegben állt rendelkezésre.

Erre nem kell költségvetési pénzt fordítani, a devizapiacra az állami gazdálkodásnak közvetlenül nincsen ráhatása. Nem is indokolt, hogy az államnál egyébként is szűkösen képződő devizaforrásokat vessenek be erre. Hangsúlyozta, hogy a jegybank klasszikus feladata az infláció megfékezése, az árstabilitás elérése, illetve a pénzügyi stabilitás fenntartása. Egy ilyen típusú intézkedés jegybanki célokat is szolgál – tette hozzá a vezető makrogazdasági elemző.