A Mandiner különszámában egy nagyon alapos és átfogó elemzést készítettek a nemzetközi helyzetről, mert nagyon úgy tűnik, hogy a kampány tematikája is és a megnevezett „tétek” is arra utalnak, hogy egy nagyon aktív, változékony, izgalmas nemzetközi környezetben fog zajlani az áprilisi választás – emelte ki az InfoRádióban Kacsoh Dániel. Ha csak azt nézzük, hogy a jelenlegi kormányzó párt miben jelölte meg a legfontosabb témákat, az mindenképp kapcsolódik az Európai Unióhoz, a háború és béke kérdéséhez, de akár még az Egyesült Államok politikájához is – tette hozzá.

Az említett átfogó elemzésen túl több miniszter is jegyez írást a lapban, értékelve az elmúlt négy év kormányzati teljesítményét, például Lázár János, Bóka János és Nagy István is. A Mandinerben végigvettek néhány izgalmasabb választókörzet helyi „meccseit” is, a jelöltek bemutatásával pedig egy kicsit „belekóstoltak” – néhány riporttal abba –, hogy a nagy országos ügyek mellett mik azok, amik egy-egy körzetben úgymond tematizálhatják a következő heteket – fogalmazott a mandiner.hu főszerkesztő-helyettese.

„Büszkék vagyunk a Mandinernél, hogy igyekszünk érveket ütköztetni, vitákat szervezni; Horn Gábor a Republikon Intézettől, illetőleg Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézettől ült le velünk egy vitára és »meccseltek« a politikai »forró kérdések« kapcsán egymással” – foglalta össze nagyvonalakban a tartalmat és a kiemelt részeit a különszámbank Kacsoh Dániel.

Külpolitika, nemzetközi helyzet

A kiemelt fontosságú külpolitikai helyeztet illetően Kohán Mátyás külpolitikai szakújságíró – aki számos külföldi úton is részt vett az elmúlt években, mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Bizottság meghívására Brüsszelben, de Kínában is járt tanulmányúton – jegyez egy nagy „opuszt” a Mandiner különszámában. Ebben alapvetően sorra veszik azokat a kérdéseket, amik hatással bírhatnak a magyar gazdaság, a magyar politika folyamataira is. Ezek között kiemelendő, ami meghatározó lehet, az az európai uniós intézményekkel való viszony, amiben egy konfliktusos szerepet vállalt a magyar kormány, több kérdésben is szembehelyezkedik az Ursula von der Leyen nevében fémjelzett testülettel, próbálva változtatni az unió belső folyamatait – magyarázta Kacsoh Dániel.

Hozzátette: az egyik legélesebb kérdés most nyilvánvalóan az orosz–ukrán háború alakulása, az ahhoz való európai viszonyulás, a különböző támogatási próbálkozások, de egyáltalán az, hogy szóba áll-e az Európai Unió, annak kiemelt tagállamai Oroszországgal úgy, ahogy azt egyébként Donald Trump teszi. Hogy hogyan alakult ez a folyamat az elmúlt évben, és milyen hatása lehet egy esetleges kormányváltásnak a továbbiakra és ebben Magyarország szerepére – ezzel több cikk is foglalkozik, és talán az egyik fókusza a lapban megjelent nemzetközi folyamatokról szóló elemzésnek. Meghatározó téma továbbá az ukrán–magyar kapcsolat is, amely most épp ezekben a napokban nyilván nem a legjobb időszakát éli, de az elmúlt években is számos tanulságos „adok-kapok” volt a két ország között, amiknek a mozgatórugóit, a következményeit szintén áttekintik a mostani lapszámban.

Mire készülhet a kihívó Tisza Párt?

Komoly elemzés készült a Mandinerben arról, hogy Fidesz legnagyobb, legjelentősebb kihívója, a Tisza Párt milyen tervekkel vág neki a kampánynak. Ezzel kapcsolatban összevetették azokat a kiszivárgott terveket, amiket egyébként a Tisza Párt hivatalosan nem tekint a sajátjának, de számos szakértői nyilatkozat, egyes bírósági ítéletek, meg maga a megismert dokumentum, ami több mint 600 oldalas, egy úgynevezett konvergencia program nagy vitákat keltett a magyar közéletben. „Mindezek alapján tudunk következtetéseket, vagy legalábbis valószínűsítéseket eszközölni, vagy legalábbis egy-két próbálkozást tenni a tekintetben, hogy mire készülne a kihívó kormányzati szerepben, ugyanis nagyon hangsúlyosan elmondható a mostani ellenzéki formációról, hogy kerüli bizonyos kérdésekben az egyértelmű állásfoglalást, nem teljesen világos és szakértők oldaltól függetlenül is megkérdőjelezik, hogy pontosan milyen gazdaságpolitikát folytatna” – fogalmazott a főszerkesztő-helyettes.

Mint mondta, van egy nyilvánosságnak szánt elképzeléscsomag az ellenzi párt részéről, ezt is valamennyire bemutatják, de ütköztetik azokkal az elmondásokkal, amik az elmúlt hetekben, hónapokban kiviláglottak a Tisza környékén. Úgyhogy egy latolgató-elemző írásról van szó ebben az esetben is azzal a hangsúllyal, amit a párt alelnökének elhíresült mondata jelképez, „előbb választást kell nyerni, utána mindent lehet”, ez úgy nagyjából áthatja a kommunikációt ezzel kapcsolatban, és a Mandiner is érinti nyilván a saját anyagában. „Próbálkoztunk tisztábban látni, és ennek eredményét megosztjuk az olvasókkal a Tisza Párt programja tekintetében” – összegezte Kacsoh Dániel.

Ki a háborúpárti?

Az elemzői vitatinterjúra visszakanyarodva elmondta: fontos a felmérések és a kutatások körüli ellentmondásokra, ellentétekre utalni, itt ezt is próbálták valamennyire tisztába tenni. Fontos eleme a vitainterjúnak, és nagyon sok ellentétes álláspont hangzik el ezzel kapcsolatban, hogy egész pontosan mi is a tétje ennek a mostani parlamenti választásnak. A Mandiner a nemzetközi kontextust emeli ki, mert úgy vélik, és ebben Mráz Ágoston Sámuel részéről hangzik el több érv, hogy a kormány helyesen teszi, amikor a nemzetközi kapcsolódásokat a kampány témájává teszi, nem mindegy, hogy ezekben a nagy civilizációs ügyekben, amikről az európai viták is szólnak, milyen álláspontot foglal el a mindenkori magyar kormány; azt pontosan lehet tudni, hogy a jelenlegi kabinet esetében milyen döntéseket von maga után, de a nagy kérdőjel, hogy hogyan tekint ezekre az ügyekre, akár a migrációra gondolhatnánk, az Európai Unió belső rendjére, az orosz–ukrán háborúra, a genderkérdésekre, szóval ezekről mit gondol pontosan és milyen intézkedéseket foganatosítana kormányon a kihívó. Ebben van egy adag kérdőjel – fejtette ki a főszerkesztő-helyettes, azt is elárulva, hogy Horn Gábor alapvetően azt bontja ki, és ebben van nagy nézetkülönbség Mráz Ágoston Sámuellel többek között, hogy megítélése szerint a Tisza jól teszi, hogyha nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, hanem a magyarországi különböző intézmények, az állam különböző szerveinek az általános működését vonja kritika alá, „egy nem működő, nem emberséges Magyarországból akar egy működő és emberséges Magyarországot a Tisza Párt”. De számos egyéb aspektus is helyet kap a vitában az elmúlt időszak ügyei tekintetében.

Közvélemény-kutatási jóslatok

A Mandiner különszámában megjelent egy csatatér-választókerületeket tartalmazó térkép is. Kacsoh Dániel megjegyezte, hogy ennek összeállításában van némi műhelytitok, több belső mérést is megszereztek; négy évvel ezelőtt már előálltak hasonlóval, akkor – mint mondta –, alul is becsülték azokat a körzeteket, ahol Fidesz-győzelem volt prognosztizálható, emiatt most kicsit más módszertannal dolgoztak. A részletekbe nem belemenve hozzátette: sosem volt kicsi, de most talán még nagyobb lesz az egyéni választókörzetek meccseinek. Az összeállításban igyekeznek rámutatni, hogy hol vannak a legizgalmasabb körzetek, ezek főként a nagyvárosok és a megyei jogú városok. De az biztos, hogy miután 199 mandátummal áll össze a parlament, és ebből 106-ot az egyéni képviselők adnak, egy szoros verseny esetén a listák tekintetében ez kiütközik az egyéni mandátumok esetében is, tehát egy korábbinál is mondjuk úgy élesebb kampányfinis várható, és a választási eredmény is valószínűleg szorosabb lesz, mint legutóbbi