Infostart.hu
eur:
384.54
usd:
333.32
bux:
123996.41
2026. április 2. csütörtök Áron
Friedrich Merz német kancellár beszél a két Németország 1990-es újraegyesítésérõl megemlékezõ német egység napjának alkalmából tartott ünnepségen Saarbrückenben 2025. október 3-án.
Nyitókép: Christopher Neundorf

Példátlan üzenettel temeti az FDP-t a német kancellár, óriási csörte lett belőle

Magasra csaptak a pártközi indulatok a vasárnap tartott baden-württembergi választások után. Jelentősen hozzájárult ehhez Friedrich Merz kancellár, aki a CDU elnökeként – a német belpolitikában ritka módon – gyakorlatilag politikailag halottnak nevezte a stuttgarti parlamentből évtizedek után búcsúra kényszerült liberális Szabad Demokrata Pártot.

A hét végén tartott választást – ugyan csekély többséggel – a Zöldek Pártja nyerte, szinte megkoronázva a tartományi kormányt tizenöt évig irányító miniszterelnök, Winfried Kretschmann tevékenységét. A Kretschmann-korszak ezzel véget ért, az eddigi kormányfő Cem Özdemirnek adta át a stafétabotot.

A második helyen a CDU végzett, győzniük úgy sem sikerült, hogy a kancellár a helyszínen kampányolt pártja sikere érdekében. A választások tényleges győztese ugyanakkor a radikális jobboldali AfD párt volt, amely ellenzékben öt évvel ezelőtti eredményéhez viszonyítva megkétszerezte mandátumainak számát. A nagy vesztes a szociáldemokrata SPD volt, amely épp hogy csak bejutott a helyi törvényhozásba.

A legnagyobb vesztesnek azonban mégsem a szociáldemokraták, hanem a liberálisok bizonyultak, az FDP ugyanis az évtizedekig fellegvárának tekintett tartományban nem érte el a szükséges 5 százalékos küszöböt.

A nagy hagyományokkal rendelkező liberális párt mélyrepülése nem ezzel kezdődött, hanem a tavalyi országos parlamenti választásokkal. A februári referendum nyomán ugyanis búcsúra ítéltetett a Bundestagból is.

Noha a délnyugati Baden-Württembergben és országosan is még zajlik a szavazás eredményének értékelése, a figyelem most már inkább a március 22-i Rajna-vidák-Pfalz tartományban tartandó helyi választásokra irányul.

Elemzők szerint ez indíthatta Friedrich Merzet arra, hogy a német politikai kultúrában ritkaságnak számító sajátos nyilatkozatot engedjen meg magának. A CDU-elnök ugyanis annak a nézetnek adott hangot, hogy az FDP immár teljes politikai bukásra ítéltetett.

„A párt végleg eltűnt a németországi politikai színpadról, amelyen többé semmilyen szerepet nem fog játszani” – idézte többek között a Frankfurter Rundschau a kancellárt. Az FDP szavazóit pedig arra szólította fel, hogy másfél hét múlva Rajna-vidék-Pfalz tartományban a CDU-ra szavazzanak.

A német politika eddig aligha látott nyíltabb felhívást „keringőre”, azaz egyik pártról a másikra történő átállásra

– utalt rá a lap

A válasz rendkívül hamar megérkezett a párt egyik vezetője, Maria-Agnes Strack-Zimmmemann részéről. Az FDP szókimondó politikusa – aki jelenleg pártja európai parlamenti képviselője – a leghatározottabban elítélte Merz „páratlanul gúnyos” kijelentését.

„Ez az ember, akinek három próbálkozás kellett ahhoz, hogy a CDU elnöke legyen, és kettő ahhoz, hogy kancellárrá válasszák, a be nem tartott ígéretek megtestesítője” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Merz „az utolsó”, akinek a politikai helyzetet kellene értékelnie.

Elismerte ugyan, hogy az FDP nehézségekkel néz szembe, a kancellár értékelése azonban elég motiváció a folytatáshoz

– tette hozzá.

A nyilatkozatháború rávilágít arra, milyen mély lett a szakadék a CDU és az FDP között. Elemzők szerint végleg elmúltak azok az idők, amikor az FDP-t a konzervatívok természetes koalíciós partnernek tekintették.

A vasárnapi stuttgarti szavazás ennél kellemesebben hangzó következménye volt az a felmérés, amely szerint a Baden-Württembergben élő migránsok nagy része – különös tekintettel a török bevándorlókra – üdvözölte Cem Özdemír győzelmét. A rendkívül népszerű politikus ugyanis 1991-ben – ugyan másodmagával – első törökként lett a Bundestag tagja.

Címlapról ajánljuk
A cseh elnök szerint a NATO-nak akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne

A cseh elnök szerint a NATO-nak akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne

Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint a NATO létezésének akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne belőle. A tábornokból lett államfő emlékeztetett: a NATO alapvetően védelmi szövetség. Vagyis csak akkor lép életbe a kollektív védelem, ha valamelyik tagállamot támadás éri. Irán azonban nem tagja a szövetségnek, és az Egyesült Államokat sem érte közvetlen támadás – így Pavel szerint nem indokolt elvárni a NATO automatikus részvételét a közel-keleti konfliktusban.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Trump elhozná Iránban a földi poklot, repülőgép-hordozóra támadt a Forradalmi Gárda – Percről percre híreink a Közel-Keletről csütörtökön

Keleti parti idő szerint este 9-re hirdetett nyilvános beszédet Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A legtöbb várakozás azzal számolt, hogy a politikus be fogja jelenteni az Iránnal vívott háború lezárását. Más, pesszimista hangok azt sem tartották kizártnak, hogy a nyugati nagyhatalom távozik a NATO-ból. A valóság végül mindenkit meglepett, ugyanis Trump a háború folytatását és kemény csapásokat ígért a következő időszakra, bár hozzátette, hogy már „nagyon közel van” a konfliktus lezárása. Közben az iráni Forradalmi Gárda április 1-én támadást indított drónokkal több hullámban az Ománi-öbölben állomásozó USS Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozó ellen. Nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárult az akció, de a műholdképek szerint a hadihajó az Indiai-óceán felé mozdult. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×