Címke: ragadozó (35 cikk)

Magyarország északnyugati részén robbanásszerűen nő annak az idegenhonos ragadozónak a száma, ami komoly természetvédelmi aggodalmakat vet fel.

Visszatetszést keltett egy dán állatkert azzal, hogy felhívást tett közzé: adományozzák az emberek a nem kívánt háziállataikat, hogy azokat a ragadozóknak szolgálják fel táplálékként. Korábban egy dán állatkert egy zsiráfot darabolt fel gyerekek előtt.

A tájidegen ragadozóra a csepeli polgármester hívta fel a figyelmet, egyben mindenkit óvatosságra intett, hiszen az aligátorteknős súlyos sérüléseket képes okozni.

A két hatalmas ragadozó harca nem olyasmi, amibe az ember szívesen beleavatkozna. De nem is zavartatták magukat különösebben, miközben rendezték a nézeteltérést.

A "hegyek szellemének" is nevezett hóleopárd nagyon rejtőzködő életmódot él, az ember számára olykor megközelíthetetlen hegyvidéki környezetben. Éppen ezért szenzációs, hogy egy természetfotósnak egyszerre négy példányt is sikerült levideóznia.

Az utóbbi években visszatelepült aranysakál jelentős károkat tud okozni a nemesvadállományban, ráadásul óvatos és agyafúrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét már biztosan meghódította, ott is lehet, ahol a vadászok még nem találkoztak vele.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is fokozott óvatosságra int a környéken, nehogy emberéletet is követeljen a mérgezés.

Mende és Sülysáp között több ragadozó madár, köztük egy fokozottan védett parlagi sas teteme került elő. Emellett több holló is elpusztult a mérgezett csaliktól.

Az aranysakált sokáig kihaltnak hitték hazánkban, mostanra viszont alaposan próbára teszik a vadászokat, hiszen egyes becslések szerint akár 60 ezres is lehet a hazai populációjuk.

A kutatókat is meglepte, mekkora utat tett meg a fiatal állat a sarkvidék jegén keresztül.

Január 17. és 20. között szervezi meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását.

A Dél-Bükkben napokon át látogatott egy medve egy vadetetőt, ahol a kihelyezett takarmányrépát eszegette.

Nem csak az embereknek támadt kedve túrázni a pénteki havazástól és a szombati napsütéstől. A bükki medve is elindult felfedezni a téli tájat.

Szántódon igazi szenzáció keltett izgalmat: egy ritka madár tűnt fel a Balaton partján, amely azonnal magához vonzotta a természetkedvelőket és a fotósokat. Az ékfarkú halfarkas döbbenetes sebességgel támad a vízen halászó sirályokra, hogy elrabolja zsákmányukat.

A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület közölte, hogy egy csaknem két és fél kilós vörösfülű ékszerteknőst fogtak be.

Mára az ország 86 százalékán megtalálható az aranysakál, a faj átlagos éves növekedési üteme eléri a 40 százalékot, így a magyarországi lehet a legnagyobb populáció Európában - közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

Az elmúlt évtizedekben kétezer példány fölé nőtt az ezredforduló környékén a kihalás szélére sodródott, Spanyolországban és Portugáliában őshonos hiúzfaj.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg fajt Magyarországon. Az áruforgalommal jönnek az új állatok, és a melegebb klíma miatt nagyobb eséllyel maradnak.

Harminc éve még kuriózumnak számított, ma viszont már országosan elterjedt faj az aranysakál. A ragadozó állat emberre nem veszélyes, ugyanakkor szabálytalan kutyasétáltatás esetén háziállatunk akár a sakál áldozata is lehet – mondta az InfoRádióban Heltai Miklós egyetemi tanár (MATE), a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója.

Az Arenaerpeton supinatus nevű faj 240 millió évvel ezelőtt élhetett.