2025-ben 71 vulkánkitörést jegyeztek fel hivatalosan világszerte, 27 országban összesen 63 vulkán lépett működésbe. Harangi Szabolcs az InfoRádióban elmondta: ez a szám a korábbi évtizedek statisztikáit alapul véve az átlag alsó szintjén van. Mint fogalmazott, ebből a szempontból „nem volt látványos” az elmúlt esztendő, ugyanakkor több váratlan esemény is történt, amelyek még a szakembereket is meglepték. Ilyen történésnek nevezte a kamcsatkai Kraseninnikov vulkán kitörését, amely augusztus elején 475 évnyi szunnyadás után ébredt fel újra egy jelentős földrengés után három nappal.
A geológus kiemelte, hogy
ez volt minden idők hatodik legerősebb regisztrált földmozgása a bolygón.
A szakértők mind a mai napig vizsgálják, hogy lehetett-e valamilyen kapcsolat a két természeti jelenség között. Ami a történtek ismeretében biztosra vehető: még mindig működik a Kraseninnikov vulkán, ami 2025 nyarán váratlanul tört ki, hiszen előzetesen nem volt semmilyen figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy működésbe léphet. A kamcsatkai vulkán pedig ha már hosszú idő után kitört, nem hagyta abba. A kezdeti robbanásos kitöréseket lávaöntések követték, amelyek 3–5 kilométer távolságba eljutó izzó folyamai még az év végén is láthatóak voltak a műholdképeken.
Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára ugyancsak a váratlan események közé sorolta az etiópiai Hayli Gubbi november végi kitörését. A vulkáni hamufelhő 15 kilométer magasba emelkedett, majd keleti irányba mozgott, Jemen és az Arab-félsziget déli csücske felett, nem sokkal később pedig Ázsia felé sodródott tovább. A mérések szerint 500 ezer tonna kén-dioxid jutott akkor a légkörbe, ami jelentős mennyiség, de messze nem elegendő ahhoz, hogy komolyan befolyásolhassa az éghajlatot. Harangi Szabolcs megjegyezte: meglepetésszerű volt a Hayli Gubbi kitörése, mert a szakemberek nem voltak rá felkészülve, hiszen tízezer év után ébredt fel az etiópiai tűzhányó. A vulkáni működés rövid időtartamú volt, vélhetően a dél felé mozgó magma felszín alatti vízzel keveredhetett, és ez okozta a heves robbanást. Az MTA rendes tagja elmondta: ez az esemény is megmutatta, mennyire fontos a tudomány, a vulkanológia szerepe, különösen az, hogy „több olyan ismeretünk legyen a vulkánkitörésekről, amely alapján adott esetben fel lehet készülni” ezekre a jelenségekre.
A vulkanológusok is megdöbbenve konstatálták tavaly, hogy egy dél-iráni vulkán 700 ezer év után ébredezni látszik. Harangi Szabolcs szerint
ismét bebizonyosodott, hogy nagy szükség van a kutatásokra, ugyanis egyszerűen nem volt adat, megfigyelés arra vonatkozóan, hogy ez a tűzhányó bármikor újra működésbe léphet.
Mint fogalmazott, fontosak az adatok és a megfigyelések, de mindezekkel együtt is mindig ottmarad az a fő kérdés, hogy mikor tör ki az adott vulkán.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Izlandon már több mint 160 nap eltelt a legutóbbi vulkánkitörés óta, és nem lehet tudni, mikor lesz a következő, ami sorrendben a tizedik lenne az utóbbi időszakban. A geológus szerint bármikor, akár a napokban is lehet egy újabb vulkánkitörés a szigetországban.
2025 tavaszán a görögországi Santorini szigetétől északkeletre zajlott egy erős földrengésraj. Több mint 3000 földrengést észleltek a műszerekkel, ebből egy tucat 5-ös és több mint 220 4-es magnitúdójú volt. A szigetről először a turistákat telepítették ki, majd számos helyi lakos is elhagyta Santorinit attól félve, hogy pusztító vulkánkitörés következhet be. A földrengéses krízishelyzetnek ebben az esetben nem volt tragikus kimenetele. Nyár elejére csökkent a földmozgások száma, majd meg is szűntek.
A földrengésraj kiváltó okáról már a kezdetektől megoszlottak a vélemények, a nemzetközi összefogással megvalósuló tudományos elemzések később feltárták az eredetét. Egy olyan esemény zajlott le, amire még nem nagyon volt példa a modern műszeres megfigyelések korában. A földrengéseket a magma felnyomulása váltotta ki, ami először Santorini környezetében emelte meg a felszínt és okozott kisebb földrengéseket, majd a magma északkelet felé mozgott egy széthúzásos kőzetfeszültséggel jellemzett térségbe. Szerencsére a magmatömeg 5-10 kilométer mélyen megakadt, és nem mozgott tovább.
A HUN-REN ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője úgy fogalmazott, a meglepetés egy olyan dolog, amire nem számítunk. Olyan, mint „amikor egyszer csak hirtelen valaki beállít egy tortával”, és ugyanilyen egy vulkánkitörés is. Santorini esetében kevésbé számít arra, hogy idén vulkánkitörés lehet a szigeten.
Kitért arra is, hogy a megfigyelések és az előrejelzések alapján megnevezhetők olyan területek, ahol „szinte biztosra lehet mondani, hogy idén lesznek vulkánkitörések”. Úgy véli,
a következő hónapokban mindenképpen érdemes lesz odafigyelni például Indonéziára, ahol egyes alvó tűzhányók felébredése akár nagyon komoly gondokat is okozhat.
Ha ezek a vulkánkitörések nagyok lesznek, akkor a szakértő szerint nem lehet kizárni azt sem, hogy akár a globális klímát is befolyásolhatják.
Megemlítette még a Kamcsatka-félszigetet is, amely ugyan nagyrészt lakatlan, így nem fenyegeti közvetlen életveszély az embereket, ugyanakkor rengeteg repülőgép halad át a félsziget és térsége felett, így egy esetleges vulkánkitörés hatással lenne a légi közlekedésre.
Bármikor jöhet krízishelyzet
Harangi Szabolcs arra számít, hogy idén folytatódni fog „a fluktuált, ismétlődő lávaszökőkút-kitörések sorozata” a hawaii Nagy-szigeten lévő Kilauea vulkáni területen.
Nem szabad megfeledkezi az Etnáról sem, amely a 2026-os év első vulkánkitörését produkálta. Érdekesség, hogy nem a vulkán csúcsán történt kitörés, hanem az oldalán nyílt új hasadék. Az Etnán jelenleg is zajlik a lávaöntő kitörés, és a geológus szerint szinte biztosra vehető, hogy Izlandon is lesz újabb kitörés a közeljövőben.
Mint mondta, fel kell készülni, hogy idén is lesznek krízishelyzetek, amelyek közül egyeseket előre tudnak jelezni a vulkanológusok, így a lakosságot időben lehet figyelmeztetni, viszont előfordulhatnak olyan váratlan kitörések is, amelyeket nem lehet látni előre. A szakemberek ugyanakkor valamennyi esetben segítenek abban, hogy tudjuk értelmezni, pontosan mi történik.
Az egyetemi tanár végül szóba hozta még a Nápolyi-öböl térségét, ahol a Campi Flegrei nevű vulkáni terület tartogathat veszélyeket, de inkább az ismétlődő földrengések miatt. Sokan nagy szupervulkáni kitörést is vizionálnak ezen a területen, Harangi Szabolcs azonban kizárta ennek a lehetőségét. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a Campi Flegrei környékét figyelmen kívül kell hagyni, hiszen egy élő vulkán található ott, a térségben pedig több százezren élnek. „Ez egy komoly kihívás, hiszen nagy népességű területen zajlik egy rendkívül kritikus természeti folyamat” – figyelmeztetett a geológus.





