Már bő két hete tart az erőteljes földmozgás a görögországi turistaparadicsom, Santorini térségében, ahol veszélyhelyzetet hirdettek. Több mint tízezer embert telepítettek ki a régióban, és helyi tudósítások szerint továbbra is naponta több mint száz kisebb-nagyobb erejű földmozgás észlelhető. Harangi Szabolcs azt mondta az InfoRádióban, hogy még jó néhány hétig fennmarad ez az állapot a Dél-Égei-szigeteken.
Néhány napja némileg súlyosabb volt a helyzet, hiszen akkor naponta körülbelül 200-250 földrengésről érkeztek beszámolók, de ezek csak 2-es magnitúdójúak voltak. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára szerint „még nem látható a fény az alagút végén”, az viszont már kezd körvonalazódni, mi állhat a földrengésraj mögött.
Pénteken észleltek ugyanis Santorinin egy nagyon furcsa földrengésmintázatot, ami alapján úgy tűnik, hogy
a magma mozgása okozza a földmozgásokat.
A folyamatos, egy-másfél órán keresztül tartó pénteki földremegéssel kapcsolatban Harangi Szabolcs felhívta a figyelmet, hogy minden egyes jelenséget tudományos adatokat felsorakoztatva kell értelmezni, és a görög szakembereknek két hétig tartó kutatás során sikerült feldolgozniuk, mi is történt valójában. Végül arra jutottak, hogy nagy valószínűség szerint a földkéreg mélyebb részein magma nyomul, de nem a meglévő vulkánok alatt, vagyis nem Santorininél vagy Kolumbónál, hanem onnan északkeleti irányba, egy kis sziget, Anidros alatt. Ahogy nyomul fel a magma, elmozdítja a felette lévő szilárd kőzettestet, ugyanis a térség tele van egykori kőzetelmozdulások vetőzónáival. Jelenleg ezen gyengeségi síkok mentén történnek a kőzettestes lezökkenések.
Harangi Szabolcs kifejtette: ez egy széthúzásos eseményt okoz, ami miatt a helyi GPS-állomások is erőteljesen északkeleti irányba mozognak, miközben süllyedést mutatnak. A nagy kérdés, hogy mi van a középpontban, azaz Anidros környékén. Ezen a területen még nem volt korábban vulkáni működés, itt nincsenek szenzorok, tehát nem tudható, pontosan mi zajlik. A vulkanológus szerint két dolog lehetséges, ha a magma mozog a földkéregben (most Anidrosnál körülbelül 10-20 kilométeres mélységben):
- a magmás test megszilárdul, ami a jobbik eset, ugyanis akkor nem lesz vulkánkitörés,
- vagy elkezd felfelé mozogni a magma.
A szakemberek a szeizmogramon megjelenő jelek alapján kísérik figyelemmel, mi történik. Mint Harangi Szabolcs elmondta, egy vulkánkitörés előtt nem feltétlenül erősödnek fel a földrengések, hanem nagyon sokszor tapasztalható az, hogy inkább lecsengenek, és csak néhány, kevesebb földremegéssel együtt járó nap után jön fel a magma a felszínre. Ezt történt 2011-ben El Hierrón, 2021-ben La Palmán, illetve 2021 és 2024 között többször az izlandi Reykjanes-félszigeten is. A múltbeli példák és a mostani kutatások alapján már pontosabb előrejelzést lehet majd tenni, hogy mi várható Santorinin.
Az egyetemi tanár úgy fogalmazott, óriási szerencse, hogy a földrengések ebben az időszakban jelentkeztek a görögországi turistaparadicsomban, mert hatalmas káoszt okozhatott volna, ha a nyári főszezonban történik mindez. Úgy véli,
a vészhelyzeti állapotot még fenntartják néhány hétig a régióban,
és addigra ki fog derülni, hogy lecsengenek-e a földrengések vagy valamilyen új jelenséggel kell számolni, ami akár a magma felszínre törése is lehet, de a szakértő szerint jelen esetben ennek kicsi a valószínűsége. Hátradőlni ugyanakkor nem lehet, mivel még vasárnap éjjel is volt 4-esnél nagyobb magnitúdójú földrengés, ami Harangi Szabolcs szerint azt jelzi, a következő hetekben is lehetnek hasonló jelenségek Santorini térségében.
Nagyon fontos lenne a folyamatos megfigyelés és adatgyűjtés, az érintett területen azonban nincsenek megfelelő műszerek, illetve megnehezíti a tesztelést, hogy nagyrészt víz alatt van az a tájegység, ahol adott esetben feltörhet a magma. Ilyenkor általában a felszínemelkedést szokták vizsgálni, így történt ez a Reykjanes-félszigeten is, és a megfigyelések alapján tudtak előrejelzéseket tenni. Santorininél viszont nem lehet észlelni a felszínemelkedési mozgásokat, mert a tengervíz alatt zajlanak a legfontosabb folyamatok. Harangi Szabolcs elmondta: a napokban telepítettek a területen olyan szenzorokat, amelyek jelzése alapján remélhetőleg a közeljövőben lehet valamilyen előrelépés, de akkor lehetne pontosabb tudományos megfigyeléseket végezni, ha lenne egy jól felszerelt obszervatórium a környéken.